Év végi szabadság – jó, ha tudjuk

Az ünnepek előtti hetek jelentős többletmunkát jelentenek bizonyos munkakörökben, például az IT, a logisztika vagy a kereskedelem területén. Az érintett cégeknél a munkáltatók és a munkavállalók rugalmasságára is szükség lehet, ha a szabadságokról van szó. A törvényi keretekről és a munkaadók lehetőségeiről Wolf Andrást, a BlackBelt Technology értékesítési vezetőjét kérdeztük.

Kommunikáljunk!

„A mi szakmánkban, az IT-ban ma már minden hónap nagyon intenzív, de a karácsony még a szokásosnál is sűrűbb lehet, mert a legtöbb ügyfelünknek az év vége egybeesik az üzleti évük zárásával is, amire tekintettel kell lennünk. Ezzel tisztában vannak kollégáink is, akik van, hogy kihelyezett munkatársként az adott cégnél, és van, hogy a mi központunkból dolgoznak. Természetesen tudjuk, mennyire fontos a pihenés, az ünnepek alatti gondtalan kikapcsolódás, úgyhogy igyekszünk az év végén (is) a lehető legrugalmasabban kezelni a dolgozók szabadságolási kéréseit” – osztja meg gyakorlatukat Wolf András.

Hozzáteszi: „ahhoz, hogy egy cég az erőforrásokkal jól tudjon gazdálkodni, elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció: minden munkavállalónak azt javaslom, hogy a tervezett szabadságát jó előre jelezze felettese felé – lehetőség szerint kétszer annyi idővel azelőtt, mint amennyi időre elmenne, azaz egy heti szabadságot jó, ha két héttel korábban már egyeztet –, így a helyettesítésre mindkét fél felkészülhet.” És most nézzük, melyek lehetnek a leggyakrabban felmerülő kérdések az év végi szabadságokkal kapcsolatban!

Hány napot vehetünk ki egyben?

A szabadságot a törvény előírása szerint – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. Amit még tudnunk kell, és be is kell tartanunk, hogy a szabadságigényünket legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenünk.

„A fenti kérdés tekintetében úgy vélem, fontosak, és irányt adnak a törvényi keretek, de ezektől személyre szabottan el lehet térni, ha az érintett kolléga időben jelzi például a hosszabb szabadságigényét. Az is megeshet, hogy egy váratlan ok miatt valaki csak aznap tud szólni, hogy szabadságon lenne – a munkaadón múlik, hogyan kezeli az ilyen kéréseket. Én azt vallom, hogy mindig lehet megoldást találni, és szükséges is, hogy ezt lehetővé tevő bizalmi légkör uralkodjon egy cégen belül” – fejti ki a vezető.

A munkáltató megtagadhatja-e a szabadság kivételét pl. decemberben, és milyen indokkal?

Törvényi szabályozás értelmében a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén módosíthatja a szabadság kiadásának közölt időpontját; megszakíthatja a munkavállaló már megkezdett szabadságát, illetve kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Azzal viszont legyünk tisztában, hogy bármelyik helyzet áll is fenn, a munkaadó köteles a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit megtéríteni! Ha a munkavállalónak meg kell szakítania pihenését, a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött ideje a szabadságba nem számít be.

Mi történik a ki nem vett szabadságokkal? Mennyit vihetünk át 2018-ra, és milyen feltételekkel?

A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot a következő év március 31-ig adhatja ki. Az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. Ez azt jelenti, hogy ha valaki már december 29.-én szabadságra megy, és megszakítás nélkül szabadságon is marad, akkor január 8.-ig még a 2017-es szabadságaiból pihenhet.

A fentiekhez még hozzátartozik, hogy a következő évre csak az életkor szerint járó pótszabadságot vihetjük át, ami kortól függően 1-10 nap lehet, de erről előzetesen egyeztetnünk kell a munkaadóval. Előfordulhat, hogy a szabadságot a dolgozó oldalán felmerült ok miatt, például betegség, nem lehetett az esedékességének évében kiadni. Ilyenkor az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül meg kell kezdeni a pihenést. A szabadságot megváltani nem lehet, kivéve a munkaviszony megszűnésekor: ekkor a munkáltató köteles kifizetni az arányosan járó, ki nem vett szabadságot.

Figyeljünk a fentiekre, és törekedjünk a munka-magánélet összhangjának megőrzésére. Hiszen, ahogy a vezető fogalmaz: „nem a cég építi az embert, hanem éppen fordítva, az emberek építik a céget”. Jó teljesítményt akkor tudunk nyújtani, ha kellő időnk jut a feltöltődésre. Ha munkahelyünkön erre nincs lehetőségünk, váltsunk minél hamarabb! Nézzünk szét a legfrissebb álláslehetőségek között, vagy keressünk személyre szabott beállításaink alapján. Legyünk naprakészek, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is!

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: álláskeresés, munka, karrier, szakma, szabadság