Legyünk tudatos gyakornokok!

Az álláshirdetéseket böngészve egyre több gyakornoki lehetőséget találhatunk, sőt már gyűjtőoldalak is listázzák az ilyen jellegű munkákat. Eligazodni nem könnyű! Hogy mi a különbség gyakornoki pozíció és gyakornoki program között, mi a bekerülés feltétele, és hogyan nyerhetjük a legtöbbet a gyakornokként eltöltött hónapokból, ahhoz Barathi Tamás, a Colibri HR Solution és a ZYntern.com alapítója és vezetője ad tanácsokat.

Lássunk tisztán

Sok cég, különösen a nagyobb szervezetek, akár száz gyakornokot is foglalkoztatnak, nem mindegy azonban, hogy milyen okkal teszik ezt: megüresedett pozícióikat töltik be olcsó munkaerővel, avagy egy átgondolt rendszer fogja össze a fiatalokat, egyfajta tehetség-bázis kiépítve és kölcsönös előnyöket biztosítva mindkét fél számára.

„A munkaadók nagyobb része sajnos még inkább az első csoportba sorolható, jó hír viszont, hogy már gyakornoki programokból is válogathatnak a felsőoktatásban tanulók. Ezek garantálják a valódi szakmai fejlődést, az aktív tapasztalatszerzést több különböző területen, mentor segítségével. Lehetőséget adnak a csapatmunkára, a csoporton belüli eltérő szerepkörök megismerésére, a felelősségvállalásra, és biztosítják a folyamatos visszajelzést is. A gyakornoki programok a haladási, előrelépési opciók mellett általában béren kívüli juttatásokat is kínálnak a jelentkezőknek, ami lehet például egy képzés, nyelvtanfolyam vagy bérlettámogatás. Ezek a programok 12-18-24 hónapig tartanak, szemben az ad hoc gyakornoki munkákkal, amelyek csupán 3-6 hónapra szólnak, és a pénzkereseten túl nem mindig jelentenek egyéb perspektívát” – kezd bele a témába Barathi Tamás.

A gyakornoki munka feltétele aktív hallgatói jogviszony és a foglalkoztatás általában az iskolaszövetkezeteken keresztül, munkaerő-kölcsönzés keretében történik. „A legtöbb diák részmunkaidőben dolgozik, de nem ritka a heti negyven órás munka sem. Ezt leginkább az úgynevezett szakmai félévben ajánlott kihasználni, más esetben jelentősen sérülhet a munka-iskola egyensúlya. Természetesen sok múlik a munkáltató rugalmasságán is, de mindig érdemes mérlegelni a személyes célokat, és aszerint választani a lehetőségek közül” – teszi hozzá a szakember.   

Kezdjük minél hamarabb

Az egyetemi időszak sokak számára mindössze három évre rövidült, és mivel az oktatás továbbra is kevés gyakorlati tapasztalatot kínál, rajtunk múlik, mivel indulunk a munkaerő-piaci versenyben. „Minél hamarabb munkába állunk, annál jobb! Én az egyetem első napján kezdtem el dolgozni. Mindegy, hogy milyen feladatot választunk, mert bármiből lehet tanulni. Például néhány hónap egy gyorsétteremben nagyon hasznos lehet, hiszen megismerhetünk egy munkafolyamatot, egy csapatot, a különböző szerepeket, alá-fölérendeltséget, és azt is, hogy mit jelent a felelősség. Persze az is egy tanulság, hogy a jövőben nem ilyesmivel akarunk foglalkozni” – mutat rá egy fontos pontra a vezető.

Ha tudjuk, milyen munkát szeretnénk, gondoljuk át, hogy egy start upnál, egy közepes vállalatnál, vagy inkább egy multinál találnánk meg inkább a számításunkat. „A start upok jelenthetik a legkomplexebb tapasztalatot, ugyanis egy kis szervezetben nagyobb felelősséget kaphat egy fiatal, rálátása lesz a munkafolyamatokra és közelebb lehet a felsővezetéshez is, akiktől a támogatást és visszacsatolást reméli. Egy multinacionális vállalatban amolyan kis fogaskerékként egy-egy részfeladatot ismerhet meg egy gyakornok, viszont egy jóval nagyobb, színesebb munkakörnyezetben gyűjthet tapasztalatot, feltehetően több pénzért is” – részletezi Tamás.

Legyünk proaktívak 

Ahhoz, hogy a gyakornoksággal későbbi karrierünk alapköveit tehessük le, eltökéltségre van szükség. „Nem elég keresgélni a hirdetések között, ajánlott azok mögé is nézni, hogy kiderüljön, mire is számíthatunk az adott munkaadónál – e tekintetben bizony még erősíteni kell a fiatalok tudatosságát. Pedig a legtöbb cégnek van saját karrieroldala, facebook profilja és a Linkedinen is fellelhető. Ezeken a felületeken megismerhetjük a céget, a környezetet és a feladatokat is, sőt, akár az ott dolgozókkal is felvehetjük a kapcsolatot, a személyes történetek ugyanis tovább árnyalhatják a kirajzolódott képet. A Munkatársaim.hu oldal szintén jó tájékozódási pont – éljünk vele” – tanácsolja a szakértő.

Ha meg is találtuk a hozzánk legjobban illő lehetőségeket, járjunk továbbra is nyitott szemmel, a szakember szerint ugyanis jellemzően több körös kiválasztási folyamatokkal kell számolnunk. „A pályázáshoz jól összeállított önéletrajzra van szükség: sokat nyom a latba, ha bele tudunk írni néhány projekt szintű tapasztalatot, nyári munkát, diákmunkát, esetleg diákszervezeti aktvitást. Amennyiben a CV-nk megfelelt, állásinterjú, majd Assessment Center következik, és általában a három top jelöltből dönt az érintett üzletág vezetője.”

Tamás a fentiekhez hozzáteszi: „miután elnyertük a pozíciót, nyitottan és proaktívan álljunk a feladatokhoz. Ha valamit nem értünk, merjünk kérdezni, így kevesebbet hibázhatunk. Kérjünk visszacsatolást a munkánkról, és tanuljunk az esetleges kritikákból. Sokan az első hibánál letolják magukról a felelősséget, ez azonban nem jó hozzáállás. Azok tudnak továbblépni, és elnyerni egy junior munkakört, akik megbízhatóak és felelősségteljesek, felismerik és hatékonyan kezelik a problémákat, illetve képesek a közösségbe is beilleszkedni.”

Kövessük a tanácsokat, és használjuk ki az egyetemi éveket, hogy aztán versenybe szállhassunk a legjobb pozíciókért. Nézzünk szét a gyakornoki lehetőségek között, pályakezdőként pedig kattintsunk ide az állásajánlatokért. Frissítsük önéletrajzunkat és töltsük fel ide, hogy a munkáltatók ránk találhassanak. Legyünk naprakészek, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is!

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: álláskeresés, munka, karrier, gyakornok, pályakezdő