Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Az elbocsátásra nem lehet felkészülni. Még ha vannak is előjelei, nem tudhatjuk, mikor is közli majd munkáltatónk a rossz hírt. Ez azokban az esetekben sokszorosan igaz, amikor egy nem tervezett átszervezés, költségcsökkentés, vagy egy el nem nyert tender miatt, váratlanul válnak meg tőlünk. Hogy mit tegyünk, és mit ne ebben a nehéz szituációban, azt Hadas-Hajdu Helga, karrier-coach, a Job Evolution Nonprofit Kft. szakmai vezetője osztotta meg velünk.

Engedjük meg magunknak

Teljesen természetes, hogy az elbocsátás hírére egészen szélsőséges érzelmeket élünk meg. „A kétségbeesés egy teljesen magától értetődő pszichés válasz a váratlan helyzetre. Ezt általában egyfajta eufórikus állapot követ, a megkönnyebbülés, a nemtörődömség egyvelege, amikor is próbáljuk megmagyarázni magunknak, miért is jó, hogy ez így alakult: úgysem szerettünk bejárni, untuk már a feladatainkat is, legalább nem kell majd korán kelnünk és naponta tömegközlekedünk. Bár ezek érezhetően irreális érvek, mégis így védekezik a tudatunk. Az örömteliség után egy lefelé ívelő szakasz kezdődik, amelynek mélysége és időtartama egyénenként eltérő. Ilyenkor jellemző, hogy alkudozásba kezdünk, hitetlenkedünk, vagy épp az önvád, esetleg az erős düh tör ki belőlünk, de az is előfordulhat, hogy összeomlunk és sírni kezdünk” – fejti ki Hadas-Hajdu Helga.

Habitustól függően a vázolt folyamat akár a felmondás közlése utáni percekben lezajlódhat, de az is megeshet, hogy napokig, hetekig, sőt hónapokig elhúzódik. Lehetséges, hogy csak bizonyos tünetek jelentkeznek nálunk, de akár az összeset is megtapasztalhatjuk. „Ne lepődjük meg önmagunkon és fogadjuk el, hogy ez az állapot bizony nem fog egyik percről a másikra elmúlni. Engedjük meg magunknak az érzéseket, mondjuk, ki a csalódottságunkat, mert ha nem tesszük, az később biztosan visszaüt” – hívja fel a figyelmet a szakember. 

Mit tehetünk?

Bár a legnehezebb higgadtnak maradnunk ebben a rendkívül felkavaró és bizonytalansággal teli szituációban, mégsem biztos, hogy azonnal munkajogászra lesz szükségünk. Hallgassuk meg, mit is ajánl a munkáltatónk. „Csoportos leépítés esetén a munkáltatók előre felkészülnek, és nagyon odafigyelnek minden mozzanatra. Szeretnek egységesen eljárni és minden érintettnek ugyanazt a juttatást adni, ezért ilyenkor sajnos kevesebb az esélyünk az egyéni megállapodásra, nincs akkora mozgásterünk. Egyéni elbocsátáskor viszont mindig kérjünk egy kis gondolkodási időt, mielőtt bármit aláírnánk. Különösen igaz ez, ha munkaadónk közös megegyezéssel szeretne elválni tőlünk. Figyelmesen olvassuk el a megegyezést, és győződjünk meg róla, hogy a benne foglaltak valóban kölcsönös előnyökkel járnak” – tanácsolja a coach.  

És hozzáteszi: „éljünk az alkupozícióval, és bátran kérdezzük meg, milyen támogatásra számíthatunk a cégtől. Általában a munkaviszonyunk időtartama az irányadó a kérdésben, és a munkáltatón múlik. hogy a törvényben meghatározotthoz tartja magát, vagy esetleg bőkezűbben búcsúzik tőlünk. A pénzbeli juttatáson túl nagy segítség lehet számunkra, ha a vállalat például hozzájárul az átképzésünkhöz, esetleg lehetőséget ad arra, hogy egy karrier-tanácsadáson vegyünk részt, és felkészülhessünk az előttünk álló álláskeresésre, vagy ha vállalkozóvá válnánk, támogatja konzultációnkat egy adótanácsadóval. Közös megegyezésnél törekedjünk arra is, hogy a hátralévő időre felmentsenek minket a munkavégzés alól, mert így megkímélhetjük magunkat a kollégákkal való kellemetlen, esetleg megalázó találkozástól.

Mindennek eljön az ideje

Amikor végre túl vagyunk a stresszes lezáráson, a legfontosabb, hogy ne gubózzunk be és ne hibáztassuk önmagunkat! „Bár egy ilyen változás hatalmas önbizalomvesztéssel és sokszor erős szégyenérzettel jár, ne utasítsuk el környezetünk, korábbi munkatársaink közeledését. Ha nem kaptunk konkrét választ az elbocsátás okáról, ne ostorozzuk magunkat. Adjunk magunknak időt a kudarc feldolgozására, és semmiképp ne kezdjünk el már másnap állást keresni” – sorolja a tapasztalt szakember.

Önostorozás helyett tekintsünk vissza karrierünk eddigi állomásaira, gyűjsük össze, melyek voltak a legpozitívabb munkahelyi élményeink: kikkel tudtunk a legjobban együtt dolgozni, mely feladatokban éreztük igazán otthon magunkat, és tudatosítsuk az elért eredményeinket is. Meg fogunk lepődni, mennyi sikert tudunk már magunk mögött! Ezek a lépések segítenek apránként újraépíteni önértékelésünket, ezért ajánlott foglalkoznunk velük. Szenteljünk figyelmet szakmai tudásunknak és készségeinkenk is: készítsünk listát azokról a kompetenciáinkról, amelyeket eddig munkaköreinkben tökéletesre csiszoltunk. Képességeink széles skálája nemcsak sokoldalúságunkat fogja igazolni, de irányt is mutat, ezek mentén ugyanis könnyedén megtalálhatjuk a hozzánk legjobban illő munkát, akár egy teljesen új területen is.

Nem könnyű objektíven szemlélni önmagunkat és teljesítményünket az állásvesztés után, ezért ha úgy érezzük, beleragadtunk az apátiába, forduljunk szakemberhez! Ő abban is segítségünkre lesz, hogy tökéletesre szabjuk önéletrajzunkat, és felkészüljünk az állásinterjúkra is! Legyünk türelmesek, és ha már ténylegesen készek vagyunk megtenni karrierünkben a következő lépést, akkor cselekedjünk. Nézzünk szét itta legfrissebb lehetőségek között, ide kattintva pedig a jól fizető munkákat találjuk. Amennyiben más szempontok szerint keresnénk, használjuk személyre szabott beállításainkat. Ha kérünk hírlevelet és Facebook értesítést, akkor biztosan nem maradunk le álmaink állásáról.

 

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala