Változtassunk: a sikeres szokások titka

Amikor a szokásainkról beszélünk, egyben egészen biztosak lehetünk: kivétel nélkül mindannyiunknak vannak jó és rossz, haladást segítő vagy épp azt gátló berögződései, akár tudatában vagyunk ezeknek, akár nem. És talán abban is nagyon hasonlóak vagyunk, hogy valamennyiünk szeretne valami újat az életébe: rendszeres testmozgást, több szabadidőt, nagyobb rendszerességet vagy egyensúlyt a megannyi feladatunk és szerepünk között. Mindezek megvalósításához lehetséges, hogy csak egy apró változtatásra van szükségünk eddigi rutinunkban, de az is megeshet, hogy valamit teljesen másképp kell csinálnunk, mint ezelőtt: hogy hogyan alakíthatunk ki eredményesen és tartósan új szokásokat, abba Danyi István, időgazdálkodási szakértő avat be bennünket.

Nem csak az időn múlik

Az új szokások kapcsán gyakorta hallhatjuk, olvashatjuk, hogy nagyjából harminc napra van átlagosan szükségünk ahhoz, hogy egy tevékenységet beépítsünk a napirendünkbe – ez azonban ebben a formában tévedés! „Úgy vélem, leginkább az egyéntől függ, mennyi idő alatt képes kialakítani egy új szokást, de egyáltalán nem ez az egyetlen, sőt, nem is a leglényegesebb faktor a siker tekintetében. Sokkal fontosabb ugyanis, hogy milyen érzelmi töltet áll az adott szokás mögött: ha valakitől például a munkahelye nagyobb pontosságot vár el, de az illető számára ez egyáltalán nem fontos, és nem is több, mint kényszer, teljesen mindegy, hány napig próbálja gyakorolni, hogy mindig időben érkezzen, a folyamat kudarcra van ítélve” – kezd bele a témába Danyi István.

A pozitív érzelmi töltet tehát az a mozgatórugó, ami képes életben tartani az új szokásunkat – hosszútávon is. „Ha egy olyan új dologba vágunk bele, ami jólesően hat ránk, sikerélményeket ad számunkra, esetleg a környezetünk elismerését is kiváltja, netán jutalmat is kapunk érte, magunktól vagy másoktól, az garantáltan erősíti az elköteleződésünket az adott tevékenység mellett” – teszi hozzá a Timentor szakembere.

A szokás tehát csak akkor működik, ha teljes mértékben a miénk, ez azonban még csak a történet kezdete. „A szokáskialakítás nagyon hasonlatos ahhoz, mint amikor randizni kezdünk valakivel: közös szimpátia esetén egyre jobban és jobban megismerjük egymást, majd felmerül a kérdés, hogy az illetőt be tudjuk-e illeszteni az életünkbe. Pozitív válasz esetén a hogyan dilemmája következik, és annak az átgondolása, hogy hosszútávon ez hogyan lehetséges. Ezeken a lépcsőkön végig kell haladnunk a szokások esetén is, és ez bizony türelmet, kitartást, sőt nem kevés önismeretet is kíván” – emeli ki interjúalanyunk.

Kezdjük a célokkal

Mielőtt nagy lendülettel belevágunk a vágyott újba, a szakember szerint elengedhetetlen tisztázni a miértünket: „A megfelelő célkitűzés a szokáskialakítás alfája és ómegája, amihez én a SMART módszert javaslom. Az angol mozaikszó öt kritériumot foglal össze a céllal kapcsolatosan, ami lefordítva a következőket takarja: konkrét, mérhető, elérhető, fontos és időponthoz kötött.”

Egy futós példát nézve, a célunk lehet az, hogy lefussuk a maratont, egy éven belül, amihez egy edzéstervet követve rendszeresen edzünk, lefutva az adott napra megadott kilométereket. Fontos azonban, hogy ez csak akkor lesz ténylegesen megvalósítható, ha egyrészt belső indíttatásból szeretnénk magunk mögött hagyni a negyvenkét kilométeres távot, másrészt pedig erre fizikai-egészségi állapotunk is alkalmas. Vagyis hiába nagy sportemberek a barátaink, attól mi még nem fogjuk újra és újra örömmel felvenni a futócipőnket, ahogy abban az esetben sem reális a célunk, ha például térdproblémával küzdünk, vagy még soha az életben nem léptünk a futópályára.

Kövessük nyomon

Ha meghatároztuk a fenti szempontoknak eleget tevő célunkat, nincs más dolgunk, mint a tettek mezejére lépni és mérni, hogyan is haladunk. „A szokások monitorozására egyéni habitustól függően használhatunk határidőnaplót, telefonos jegyzetet, vagy speciális alkalmazásokat: a lényeg, hogy lássuk, mikor végeztük el az adott tevékenységet és mikor maradt el a napunkból” – osztja meg István.

És folytatja: „Lényeges megjegyezni, hogy egy szokás nem feltétlenül valamilyen új aktivitást jelent, egy korábbi tevékenység elhagyását is takarhatja, például egy káros szenvedélyünkről való leszokást, aminek a folyamatát az említett módon szintén nyomon követhetjük, sőt sikerek, jutalmak hozzárendelésével még inkább ösztönözhetjük magunkat. A mérés mindkét esetben azért nélkülözhetetlen, mert javítani is csak azon tudunk, amit jól ismerünk. Időről időre érdemes egy-egy önértékelési kört beiktatnunk, egy harminc napos időintervallumban például tíznaponta, hiszen, ha látjuk, mit terveztünk be, és mi valósult meg, abból derül ki, megfelelő-e számunkra az a vágyott szokás, vagy sem.”

Amikor megfigyeljük magunkat és a szokásunk alakulását, könnyen észrevehetjük, ha alább hagy a kezdeti lelkesedésünk, mi több, hullámvölgybe kerültünk. Ilyenkor érdemes mélyebben magunkba nézni, és tisztázni az okokat: „Amint megértjük, miért is esett vissza a teljesítményünk, megoldást is tudunk rá találni, ami lehet a szokás elhagyása, és egy új kialakítása, vagy az eredeti szokás módosítása. Kiderülhet például, hogy sportolás helyett több pihenésre, egy relaxáló szokásra lenne inkább szükségünk, de az is megeshet, hogy túlságosan megerőltető vagy monoton számunkra a futás, és a csoportos edzés lesz a nekünk való” – fejti ki interjúalanyunk.

A kihívások ereje

A szokások tekintetében a nyilvánosan, online vagy offline vállalt kihívások igazán jótékony hatással lehetnek ránk. „Amikor igent mondunk egy kihívásra például valamelyik közösségi oldalon, a külső nyomás is támogatni fog bennünket a haladásban, akárcsak amikor a halogatást akarjuk leküzdeni. De gyakran ehhez nincs is szükségünk egy nagyobb csoportra, akár egy barát, mentor vagy edzőtárs is extra motivációt adhat. Önmagunk értékelését is könnyebb másokkal együtt, előre meghatározott időpontokban elvégeznünk, a rendszeres ellenőrzés pedig az újrakezdés lehetőségét is megadja számunkra, hiszen egy kevésbé jól sikerült hét után kvázi tiszta lappal, a korábbiakból már tanulva vághatunk bele a következőbe – így a kudarcélmény és a lemorzsolódás is redukálható” – jegyzi meg István.

Kövessük a szakember tanácsait, és haladjunk lépésről lépésre, ha egy új szokással gazdagítanánk a napjainkat. Ne feledjük, ha esetleg nem járunk sikerrel, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem vagyunk szorgalmasak, vagy kitartóak, csupán nem a megfelelő szokás kialakításába kezdtünk bele. Olyan ez, mint a karrierünk: bizonyos állásokat nekünk találtak ki, és évekig jól érezzük magunkat bennük, míg máshol nem találjuk a helyünket. Ha épp ebben a cipőben járunk, tisztázzuk le személyes prioritásainkat, majd keressünk a több mint 10.000 friss lehetőség között- álmaink munkája közelebb van, mint gondolnánk!

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, karrier, önismeret, fejlődés, szokások