Újrakezdés külföldön: menni vagy maradni?

Talán mindannyiunknak akad legalább egy olyan ismerőse, aki egy környező, vagy akár távolabbi országba költözött, annak reményében, hogy ott majd jobban fog keresni, és jobban fogja érezni magát. Hogy mit is mutat a mérleg a kint a töltött idővel kapcsolatban, az rendkívül egyedi, az viszont biztos, hogy a pozitív és negatív serpenyőbe is jutnak tapasztalatok. Ha egy ideje már mi is azon vacilálunk, útnak induljunk-e, érdemes alaposan megfontolnunk a döntést, amiben most Hadas-Hajdu Helga karrier coach lesz segítségünkre, aki immár második éve él Németországban családjával.

Több, mint romantikus elvágyódás

„A magyarok alapvetően röghöz kötöttek, ezért ritka, hogy pusztán egy dédelgetett álom miatt próbálja ki magát valaki külföldön. Általában valamilyen egészen konkrét ok is áll a háttérben, például a jobb, biztosabb megélhetés vágya. Gyakori, hogy a családfő elveszíti a munkáját, vagy olyan változás történik a karrierjében, ami arra készteti, hogy országhatáron túli pénzkeresti lehetőség után néz, de olyanokkal is találkozom, akik a gyermekeiknek szeretnének biztosabb, tervezhető jövőt, vagy épp a kiégés okán volt szükségük egy nagy váltásra” – kezd bele a témába Hadas-Hajdu Helga.

Bármi legyen is a fő mozgatórugó, sajnos tény, hogy hiába a biztos elhatározás, nagyon nehéz Magyarországról külföldi állást találni, egyszerűen azért, mert aktívan keresni, interjúzni igazán csak helyben lehet. „Bár coachként többeket is segítettem már felkészülni a külföldi életszakaszra, mégis az a jellemzőbb, hogy valaki szerződés, konkrét állásajánlat nélkül vág bele a szó szerint ismeretlenbe, akár a család előfutáraként, előkészítendő a terepet a feleség és a gyerekek érkezésére. Természetesen ez akár működhet is, mégis úgy gondolom, hogy sokak eltúlzott bizakodással gondolnak a külföldi életre, mert bár ténylegesen sok potenciális célország küzd munkaerőhiánnyal, de ez leginkább a vendéglátásra, az idegenforgalomra, a termelőszektorra és a szolgáltatóiparra igaz, vagyis a kapuk nem feltétlenül vannak nyitva minden irányba és főleg nem minden szintű pozícióba” – figyelmeztet a szakember. 

Tudatos előrelátás

Ahhoz, hogy a döntésünk ténylegesen megalapozott legyen, van néhány szempont, amit érdemes górcső alá vennünk, ezeken ugyanis akár a váltás sikere is múlhat.

Adja magát az első, és talán legfontosabb kérdés: mi legyen a célország? Bár hazánk fiai leginkább nyugatot, Ausztriát, Németországot, Angliát célozzák meg, ugyanakkor akár kelet felé is érdekes lehet nyitni a perspektívát. „Minél több információnk van egy lehetséges desztinációról, annál árnyaltabb lesz a képünk is róla, vagyis nulladik lépésként ajánlott tájékozódni a szóba jöhető országokról: aktuális munkaerőpiaci helyzetükről, a hiányszakmákról, az elvárásokról, különösen a nyelvtudást illetően, ahogy az sem elhanyagolható, hogy mennyibe kerül kint az élet. Az interneten rengeteg hasznos adat elérhető, de bátran kérdezhetünk a kint élő magyaroktól is a közösségi média felületein elérhető virtuális csoportokban” – tanácsolja a coach.

Az sem mindegy, hogy egyedül, párban, vagy gyerekekkel tervezzük-e a költözést. „Aki többedmagával menne, annak komplexebb a helyzete, hiszen mindkét félnek kell állást találnia, és ha csak egyikük beszéli az ország nyelvét, bizony komoly akadályokba ütközhetnek. Ugyan Németországban például sok munkát hirdetnek nyelvtudás nélkül is, ezek jellegükből adódóan nem kínálnak túl motiváló feltételeket. Emellett annak is időben utána kell nézni, hogy a gyermekek közintézményi elhelyezésének milyen lehetőségei vannak az adott helyen, mivel ez jelentősen eltérhet az otthon megszokottól. Szinten német példa: itt nem kötelező az óvoda, és nincs olyan sok férőhely sem, a bekerülés gyakran csak hosszas várakozás után lehetséges. Ami az iskolát illeti: a helyileg illetékes intézmény fogadja a gyerekeket, de jellemzően egy osztállyal lejjebb kell kezdeniük, a nyelvi felzárkóztatás miatt” – avat be inerjúalanyunk.

Azzal is számolnunk kell, hogy bármilyen korú gyermekkel indulunk útnak, a változás komoly pszichés megterhelést jelent majd. „Minél kisebb egy gyermek, annál könnyebb belerázódni az újba, de soha nem zökkenőmentes. Az egy-két-három éveseknél, vagyis beszédtanulási fázisban lévőknél például nem ritka, hogy a költözés visszaveti őket a fejlődésben, esetleg hónapokra elnémulnak vagy agresszívvá válnak, amíg nem érzik úgy, hogy képesek megértetni magukat környezetükkel. Nagyobb gyerekeknél a lelki és szociális működés fejlődésében történhet látványos visszaesés – ezekre a nehézségekre ajánlott előre felkészülni, mert nem kevés időt, energiát, sőt pénzt is igényelhet a kezelésük” – hangsúlyozza Helga.

Az alkalmazkodókészség a kulcs

A külföldi élet a legtöbbeknél honvággyal jár, és bizony azzal a tudattal is meg kell barátkozni, hogy a távollét a családi, baráti kapcsolatok minőségére is hatással van. Teljes mértékben beilleszkedni egy új kultúrába, értékrendbe szinte lehetetlen, valószínűleg mindig megmarad az érzés, ha csak halványan is, hogy nem vagyunk odatartozók, és az sem meglepő, hogy egészen eltérően élhetjük meg ezt a helyzetet. „Általában egy év alatt derül ki, hogy ki alkalmas lelkileg és mentálisan arra, hogy külföldön éljen. A párkapcsolatok számára valódi próbatétel egy ilyen változás, ahogy a családok életében is komoly törést jelenthet” – emel ki egy lényeges pontot a tapasztalt szakember.

És hozzáteszi: „A változáshoz való rugalmas alkalmazkodás képessége elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeresen valósulhasson meg egy külföldi terv. Derítsük ki, hogyan is állunk ezzel: nézzük vissza, milyen komoly változások történtek korábban az életünkben, és hogyan éltük meg azokat: csak sodródtunk az eseményekkel, vagy kezeltük a helyzetet, mélypontra kerültünk, vagy képesek voltunk építkezni belőlük. Ennek a kompetenciának a szintjétől függ az is, hogy inkább a lehetőséget látjuk az ismeretlen szituációkban, így a kiköltözés adta fordulatokban is, vagy inkább problémának tekintjük azokat. Az sem mindegy, hogy mennyire tudunk kapcsolódni másokhoz: könnyen, gyorsan teremtünk új kapcsolatokat, vagy hajlamosabbak vagyunk inkább bezárkózni – nem kérdés, hogy az előbbi jobb esélyekkel kecsegtet, míg az utóbbi akár teljes elszigetelődéssel járhat.”

A fentieken túl az is elmondható, hogy nagyfokú tolerancia és elfogadás szükséges, ha Magyarországon kívül szeretnénk új életet kezdeni, ugyanis akár Keletre, akár Nyugatra indulunk, szinte borítékolható, hogy több különböző nemzetiséggel kell majd együtt töltenünk a mindennapokat, a munkában és a magánéletben egyaránt. „Aki külföldre megy, fontos megértenie, hogy neki kell alkalmazkodnia az ottani szokásokhoz, szabályokhoz, még akkor is, ha esetleg más elbírálás alá esik mondjuk a munkaerőpiacon, mint a helyiek. A türelem és kitartás meghozhatja a gyümölcsét, bár a már évek, évtizedek óta kint élők számára is kérdés, megéri-e a felsorolt áldozatokat, nehézségeket ez a másfajta élet” – összegzi Helga.

Fontoljuk meg az egyes pontokat és döntsünk felelősségteljesen! Még ha van is olyan, már kint élő barátunk, családtagunk, aki távozásra bíztat bennünket, hagyjunk kellő időt magunknak, mi több, gondoljuk át, vajon akkor is mennénk-e, ha a biztos pont támogatása hirtelen eltűnne a képletből. Amennyiben már elhatároztunk magunkat, csak a megfelelő munkát keressük, itt érdemes szétnéznünk a külföldi munkák között. Legyünk naprakészek, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést, így biztosan nem maradunk le egyetlen nekünk való állásról sem!

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: álláskeresés, újrakezdés, külföld, mérlegelés, döntés