Túlképzett vagyok?

Jellemzően szenior szakemberek szembesülnek azzal az elutasítással, hogy a munkáltató túlképzettnek ítéli őket a megpályázott pozícióra. Ez a vélemény azonban egyáltalán nem egyenlő azzal, hogy ne lennének maximálisan alkalmasak ennek a munkakörnek a betöltésére, viszont ahhoz, hogy rájuk essen a választás, képesnek kell lenniük megmutatni, hogy miért ők a megfelelőek az adott pozícióra. Szekeres Zita HR szakember beavat bennünket, hogyan érdemes megfogalmaznunk az önéletrajzunkat, illetve milyen kérdésekre készülhetünk az állásinterjún, ha a korábbi pozícióinknál alacsonyabbra pályázunk.

A kevesebb több

A legfontosabb alapszabály, amely minden álláspályázatra igaz: CV-nket minden esetben szabjuk az adott pozícióra, mert így tudjuk igazolni, hogy valóban alkalmasak vagyunk rá. „Egyáltalán nem jelent előnyt, ha mindent meg akarunk mutatni az önéletrajzunkban, sőt! Ahhoz, hogy releváns pályázatot készíthessünk, első lépésként döntsük el, milyen pozíciók érdekelnek bennünket. Ezután olvassuk el a vonatkozó pozíció-leírásokat, amelyek egyértelművé teszik, mit is vár el a munkáltató – mindig erre reflektáljunk, vagyis azokat a tapasztalatainkat emeljük ki, amelyek a pozíció szempontjából ténylegesen relevánsak. Jellemző azonban, hogy minél több gyakorlattal rendelkezik egy szakember, annál inkább meg akarja mutatni, mi mindent ért már el, és bizony az önmérséklet hiánya gyakran visszaüt” – mutat rá a lényeges pontra Szekeres Zita.

Amennyiben például korábban vezetőként dolgoztunk, most pedig projektmenedzserként szeretnénk elhelyezkedni, esetleg az elmúlt években régiós pozíciót töltöttünk be, viszont most egy lokális feladatkör érdekelne bennünket, mindenképp tegyük mérlegre eddigi tapasztalatainkat. „Természetesen ne titkoljuk el a magasabb pozícióban szerzett gyakorlatot, hiszen az mindenképp értékes, viszont nem szükséges felsorolnunk valamennyi munkakörünket, amely a múltban egyszerre szerepelt a névjegykártyánkon. Azokat emeljük ki, amelyek valóban kapcsolódhatnak a megpályázott álláshoz. Projektjeink, elért eredményeink tekintetében is erre helyezzük a hangsúlyt, írásban, majd pedig szóban is” – tanácsolja a szakember. 

Ami a képesítéseinket illeti, szintén a fenti elv követendő interjúalanyunk szerint: „nem feltétlenül kell felsorolnunk az összes felsőfokú tanulmányunkat, különösen a megkezdett, de be nem fejezett képzéseket, minden egyes OKJ-s végzettségünket, tréninget, workshopot, korábbi céges képzéseket, amelyeken valaha részt vettünk! Koncentráljunk azokra, amelyek a pozíció szempontjából elvártak vagy előnyt jelenthetnek. Gyakran a rövid, célzott, on the job képzések sokkal többet nyomhatnak a latban, mint akár egy másoddiploma, hiszen pontosan azokat a képességeket vagy épp technikai tudást célozzák meg, amelyek a munkavégzés eredményességéhez hozzájárulnak. Tiszteletre méltó az élethosszig tartó tanulás, de ha valakinél ez diplomahalmozásban nyilvánul meg, az akár gyanús is lehet a recruiter számára. Előfordult szakmai pályafutásom során olyan eset, hogy a pályázók tanulmányi szerződésben rögzített szabadságot vártak volna el a vizsgáik idejére, ami egy szenior kolléga esetében a rendes szabadságot is figyelembe véve akár évi két-három hónap távollétet is jelenthet. Az oklevelek gyűjtése ráadásul az önbizalom hiányát is előre vetítheti, ezért sem ajánlott túlzásba esnünk a CV-nkben a megszerzett képzettségek tekintetében”

A hitelesség

Az önéletrajzunknak nemcsak relevánsnak kell lennie, de összhangban kell állnia személyiségünkkel is, ellenkező estben szinte borítékolható a sikertelenség az állásinterjún. „Egy jó minőségi business fénykép elengedhetetlen a megnyerő CV-hez, de az önéletrajzunk formája is árulkodó lehet. Amennyiben a meghirdetett munkakör nem kíván extra kreativitást, és nem jár nagy felelősséggel, legyen a CV egyszerű és letisztult. Ha pörgős, vagy vezetői pozícióról van szó, testesebb, sokatmondóbb, megkomponáltabb önéletrajzra van szükség. Amilyen első benyomást az interjúztatóra tettünk a CV és a motivációs levél alapján, azt kell tudnunk megerősíteni személyesen is” – figyelmeztet Zita.

Ha a korábbi munkaköreinknél alacsonyabb pozíciót pályáztunk meg, a motivációnk kapcsán is felmerül a hitelesség kérdése, ugyanis a munkáltató számára rizikót jelenthet egy olyan jelentkező, aki csupán átmeneti lehetőséget keres, majd az első adandó alkalommal továbbáll a számára megszokott vezetői székbe. „Az állásinterjún biztosan számíthatunk több olyan kérdésre is, amelyek a döntésünk okát firtatják, ezekre ajánlott alaposan felkészülnünk! Mérlegeljük miértünket, és építsük fel magunkban a választ. A motivációk sokfélék lehetnek: lehetséges, hogy családi helyzetünk indokolja a kevesebb felelősséggel, stresszel járó munkakör választását. Nem ritka, hogy valaki az egy területen felhalmozódott tudását szeretné kamatoztatni, jobban elmélyülni, mint azt a korábbi vezetői pozíciója lehetővé tette. A regionális szintről lokálisra váltás sem jelent minden esetben visszalépést, mert könnyen előfordulhat, hogy aktuálisan például egy magyarországi feladatkör nagyobb kihívásokat tartogat, mintha több egyéb régióért felelne az illető. A lényeg, hogy ne meggyőzőek akarjunk lenni, hanem őszinték, ellenkező esetben ugyan megkaphatjuk az állást, de valószínűleg nem lesz hosszú távú az együttműködés” – fejti ki interjúalanyunk.

Merjünk segítséget kérni

Ha a szépen felépített önéletrajzunk célba ér, azonban több tucat állásinterjú után sem kapunk ajánlatot, érdemes hátralépnünk egyet. „A körülmények hibáztatása helyett próbáljuk magunkban is rendet tenni, így könnyebben felismerjük a kudarchoz vezető okokat! Amikor például hosszú idő után váratlanul kényszerülünk váltásra, mégis azonnal belevetjük magunkat az álláskeresésbe, anélkül, hogy önértékelésünk a helyére kerülne, egyben jövőbeni terveinket is letisztáznánk magunkban: a sikertelenség szinte borítékolható. Ilyenkor érdemes szakemberhez fordulnunk, egy karrier coach az ilyen típusú helyzetek megoldásában nagy segítséget tud adni. Merjünk élni ezzel a lehetőséggel, ami egyáltalán nem jelent tapasztalatlanságot vagy gyengeséget, sokkal inkább egy remek önismereti gyakorlat, egyben garantáltan megtérülő befektetés, a jövőnkbe” – egészíti ki a fentieket Zita.

Kövessük a szakértő tanácsait, és az eredmény sem marad el. Amennyiben még keressük a számunkra legmegfelelőbb munkát, válogassunk a legfrissebb lehetőségek között, vagy keressünk személyre szabott beállításaink szerint. Töltsük fel önéletrajzunkat ide, hogy a munkáltatók ránk találhassanak. Legyünk naprakészek, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is!

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: álláskeresés, önéletrajz, állásinterjú, hitelesség, siker