Tényleg minden fejben dől el?

A motivációs előadók reneszánszát éljük, amikor is folyamatosan azzal a már-már elcsépelt gondolattal találjuk szemben magunkat, miszerint bármit elérhetünk, csupán akarnunk kell. Senkit nem szeretnénk elszomorítani, azonban ez így aligha lehet igaz. Gondoljunk csak bele, mekkora realitása lehet például annak, ha valaki a Marsra-szállását tervezgeti, vagy harmincas éveiben járva azzal a céllal kezd bele a sportolásba, hogy néhány éven belül olimpiai bajnokká váljon, noha korábban nem mozgott rendszeresen. Kétségtelen tény, hogy mi vagyunk saját életünk kormányosai, az irányítást pedig fejben végezzük, vagyis egyáltalán nem mindegy, hogyan működik az elmének nevezett szuperszámítógépünk, a siker viszont ennél jóval több tényezőn múlik! Hogy melyek ezek a komponensek, arról Mezőffy Bálint önismereti trénerrel és coachcsal beszélgettünk.

Az önbizalom még nem elég

Sikerülni fog, csak akarnom kell – hangzik a bűvös mondat, amit nem más, mint az önbizalmunk mondat velünk, amivel a legfőbb probléma, hogy cselekvés nem kapcsolódik hozzá. Mezőffy Bálint szerint elengedhetetlen, hogy az önmagunkba vetett hitet egy cselekvésközpontú aspektussal is kiegészítsük, így jutunk el az énhatékonyság fogalmához.  „Ezt Albert Bandura vezette be a köztudatba még a nyolcvanas években, érdekes módon azonban nem vált általánosan ismert kifejezéssé. Az énhatékonyság azt jelenti, hogy képesnek érezzük magunkat arra, hogy aktívan tegyünk a vágyott eredmények elérése érdekében: hiszünk abban, hogy kitűzött céljaink reálisak, és képesek vagyunk a kellő erőfeszítést megtenni azok megvalósításáért.”

Talán sokaknak ismerősek ezek a belső monológok: „ide engem úgysem vesznek fel”. Vagy: „nincs elég tapasztalatom, nem vagyok alkalmas vezetőnek”. Esetleg így: „esélyem sincs, hogy ennyi idősen bekerüljek ahhoz a jó nevű céghez”. „Ezek azok a negatív hiedelmeink, amelyek által egyszerűen lebeszéljük magunkat a sikerről, vagyis aktív gátakként működnek bennünk. Ezek helyett arra kellene törekednünk, hogy ösztönzően ható, pozitív töltetű és egyben reális belső monológokat építsünk fel magunkban, azaz elhiggyük, hogy az erősségeinket mozgósítva megkaphatjuk a kiszemelt munkát, vagy sikerülhet feljebb lépnünk a ranglétrán” – mutat rá egy lényeges pontra a coach.

Kezünkben a kulcs

Ahhoz, hogy az említett pozitív és reális énképünket megalkothassuk, tisztában kell lennünk saját értékeinkkel és erősségeinkkel. „Az önismeret a siker alfája és ómegája, vagyis az énhatékonyság megkerülhetetlen eleme. A haladásunk és eredményességünk feltétele, hogy letisztázzuk magunkban a miértünket, azt, hogy mi teszi értelmessé, értékessé számunkra a munkánkat, mi az, amit képesek lennénk szívből csinálni. Olyan kérdésekre keressük meg a válaszainkat, minthogy: mit szeretnénk adni a világnak? Miért akarunk dolgozni? Mi lehet az a tevékenység, amiért reggelente lelkesen, motiváltan kelnénk ki az ágyból? Kizárólag ezek mentén találhatjuk meg a valódi hivatásunkat, amihez tisztán kell látnunk adottságainkat, erősségeinket és hiányosságainkat egyaránt” – osztja meg interjúalanyunk, és a tehetség kérdésével folytatja.

„Ha az erősségeink feltérképezése során arra jutunk, hogy nincs kiemelkedő tehetségünk azon a területen, amivel szívesen foglalkoznánk, még egyáltalán nem kell visszariadnunk tőle! Ez a tény csupán annyit jelent, hogy több erőfeszítést kell tennünk a siker érdekében. az azonban egyáltalán nem lesz elérhetetlen számunkra, sőt, sok kiemelkedően eredményes sportolóra vagy példásan sikeres szakemberre igaz, hogy nem voltak igazán tehetségesek abban, amiben nagy eredményeket értek el, mi több, még csak extra önbizalommal sem rendelkeztek, énhatékonyságuk viszont annál magasabb volt. Amennyiben bízunk az erőfeszítéseinkben, legyen szó álláskeresésről vagy pályaváltásról, és képesek vagyunk optimistán állni az esetleges váratlan, véletlen nehézségekhez, akkor pontosan azzal a gondolkodásmóddal rendelkezünk, amivel valóban elérhetjük a jövőképünkben szereplő céljainkat.”

Fókuszáljunk a megvalósításra

Amennyiben körbejártuk a „miértet”, következhet a „hogyan” dimenziója, vagyis a személyes hatékonyság. „Ez a történet operatív része, amit akár az önmenedzselés képességének is fordíthatunk, ugyanis azt foglalja magába, hogy hogyan is érjük el azt, amit kitűztünk magunk elé. Milyen szokásokat alakítunk ki, hogyan építjük fel a napjainkat, milyen rendszerben működünk, hogyan bánunk az időnkkel, milyen új képességeket sajátítunk el. Ezek azok az készségek, amelyek ma már könnyen tanulhatók, fejleszthetők – rengeteg nyílt képzés, szakkönyv, illetve az interneten számos cikk, videó, de még online akadémia is a rendelkezésünkre áll” – vallja Bálint.

Az álláskeresés témájánál maradva például elképzelhető, hogy csiszolnunk kell a CV-nken, és el kell sajátítanunk néhány profi fogást, hogy aztán tíz álláspályázatunkból legalább hét esetben behívjanak minket állásinterjúra. Ha ezt elértük, elképzelhető, hogy gyakorolnunk kell a bemutatkozást, de akár az is megoldandó kihívást jelenthet számunkra, ha munka mellett vágunk bele a folyamatba, hiszen a munkaidőnkhöz kell tudnunk igazítani a személyes találkozásokat. Ha pedig főállású álláskeresők vagyunk, a napjaink hatékony beosztása lehet döntő jelentőségű a sikerünk tekintetében.

Álljunk a rajtvonalhoz

Ha máris elindulnánk a fent vázolt úton, jó, ha tudjuk, hogy az bizony nem lesz könnyű, jó adag türelmet, kitartást és sok-sok energiát kíván tőlünk, de vitathatatlanul megéri! „Az önismeret, a miértek és hogyanok azért jelentenek sokak számára nehézséget, mert korábban soha nem foglalkoztak velük. Egy olyan formalizált oktatási rendszerben szocializálódtunk, amely úgy működik, mint egy gyár. Ismereteket ad át és fegyelmezettségre tanít, de kevéssé szól magáról a tanulóról: arról, hogy miben a legtehetségesebb, mit szeretne igazán, szívből csinálni, mi az a hivatás, amelyben az élete kiteljesedhet. Ezekről a lényeges kérdésekről az iskola nem tanít meg minket gondolkodni. Így fordulhat elő, hogy nem kevesen akár tíz-húsz évet is lehúznak egy munkahelyen, anélkül, hogy a munkájuk értelmét látnák, a váltástól pedig az esetleges kudarcok okán riadnak vissza. Instant válaszok persze nem léteznek, hiszen minden történet és minden ember egyedi, vagyis mindenkinek a saját válaszait kell megtalálnia – ehhez sokat hozzátehet egy külső szem, az objektív támogatást nyújtó szakember, aki az esetleges elakadásokban is segítségünkre lehet” – összegez interjúalanyunk.

Ahogy tehát kiderült, nem elég valamit fejben eldöntenünk, a gondolatunk mögé még megannyi elemet kell pakolnunk, hogy abból aztán tett és eredmény legyen. Tartsuk ezt szem előtt, ha épp keressük a nekünk való munkát: ne csak a fizetési igényünket határozzuk meg magunkban, hanem azt a mozgatórugót is, ami az adott céghez vonz minket. Személyes prioritásaink tükrében biztosan megtaláljuk a hozzánk illő állást a több mint 10.000 friss lehetőség között!

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, karrier, siker, önismeret, haladás