Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A fizetés a munkahelyváltás, álláskeresés lényeges szempontja, és bár az elvárt a nettó/bruttó alapbér talán mindenki számára könnyebben meghatározható, gyakran azonban a kérdés ennél jóval összetettebb. Ahogy arról már korábban is írtunk, a bértárgyalás mindig a felkészüléssel és a saját munkaerőpiaci értékünk meghatározásával kezdődik, aztán pedig jöhet a nagybetűs matek, amikor is kalkulálni kezdünk a konkrét összegekkel és azokkal a juttatásokkal, amelyek a fizetésen felül járnak. Hogy melyek a leggyakoribb cafeteria elemek, miért és hogyan kell számolnunk velük, illetve mit kaphatunk még ezeken felül leendő munkáltatóktól, arra Görőcs Lili, a Profession HR vezetője és Andavölgyi Vivien, az állásportál toborzási szakértője adja meg a válaszokat.

Jó, ha tudjuk

Míg 2018-ban valamennyi elérhető cafeteria elem adómentes vagy kedvezményes adózású volt, addig idén a béren kívüli juttatások többsége a jövedelemmel azonos mértékben adózik. Adómentes csupán a bölcsődei, óvodai ellátás maradt, továbbá évente 450 ezer forintig 34,5 százalékos adóteher mellett vehetjük igénybe a SZÉP kártya által kínált lehetőségeket, valamint évi egy alkalommal a minimálbér legfeljebb 10 százalékának megfelelő ajándékutalványban is részesülhetünk szintén kedvezményes, 40,71 százalékos adózás mellett. Napjainkban a leggyakoribb béren kívüli juttatások közé (a teljesség igénye nélkül) az imént emlegetett SZÉP kártya, a bölcsődei/óvodai/iskolakezdési támogatás, az ajándék- és kultúra utalvány, a sporteseményre szóló belépő, a lakáscélú/albérlet- illetve a diákhitel törlesztésére fordítható támogatás, a munkabajárás költségeinek kompenzálására vonatkozó juttatás, az egészségbiztosítás, az önkéntes nyugdíj- valamint egészségpénztári hozzájárulás tartozik, de ezektől eltérő elemekkel is találkozhatunk. 

Teljes mértékben a munkáltatón múlik, a cafeteria elemek milyen széles palettáját kínálja a dolgozóinak. A kisebb vállalatok általában e tekintetben szerényebb lehetőségekkel rendelkeznek, sőt, ha a KKV szektorban helyezkednénk el, akár azzal is számolnunk kell, hogy egyáltalán nem részesülünk béren kívüli juttatásokban, ezzel szemben a nagyobb, jellemzően multinacionális cégek gyakran egészen sokrétű juttatási csomagot ajánlanak a hozzájuk jelentkezőknek. Az is változó, hogy milyen arányban szerepelnek a juttatások között fix és válaszható elemek, és természetesen a cafeteria keret vonatkozásában is egészen nagy eltéréseket tapasztalhatunk” – kezd bele a témába Görőcs Lili.

Tárgyaljunk a béren kívüli juttatásokról!

Andavölgyi Vivi hozzáteszi: „Érdemes időben, akár még azelőtt tájékozódnunk arról, hogy mit is takarnak a cafeteria elemek, mielőtt belevetnénk magunkat az álláskeresésbe. Különösen ajánlott ez akkor, ha pályakezdőként még ismeretlen számunkra ez a terep, vagy korábban olyan munkahelyen dolgoztunk, ahol nem részesültünk ilyen típusú juttatásokban. A legjobb, ha tőlünk tapasztaltabbaktól gyűjtünk információkat, amelyek aztán a segítségünkre lesznek a bértárgyalásra való felkészülésben is. Ha még biztosabbra mennénk, annak is utánajárhatunk, hogy a kiszemelt cégnél mi jellemző a cafeteriát illetően: amennyiben az álláshirdetés erre vonatkozóan nem árulkodó, nézzünk szét az ismerőseink között, hátha akad olyan, aki épp ott dolgozik, vagy ismer ott dolgozót.

Jöhetnek a számok

Ahhoz, hogy érdemlegesen tárgyalhassunk a fizetésről és az azon felüli juttatásokról, először is a költségeinkkel kell tisztában lennünk, vagyis mi az az összeg, amire egy hónapban mindenképp szükségünk van. Ehhez adjuk hozzá azt a számot, ami számunkra motivációt jelentene egy váltáshoz vagy egy új munkakörhöz, akár hosszútávon is. „Először tisztázzuk az igényeinket, majd fordítsuk le azokat a bér és a cafeteria elemek szintjére. Így látni fogjuk, hogy számunkra mely béren kívüli juttatások értékesek, amelyek így a fizetés általunk számszerűsített összegét is befolyásolhatják. Ha például fontos számunkra a mozgás, és a munkahely támogatja a sportolást, máris van egy lényeges közös pontunk. Vagy, amennyiben kisgyermekünk van, és a juttatási csomagunk tartalmaz a bölcsődei/óvodai ellátásra vonatkozó illetve az iskolakezdésnél igénybe vehető elemeket, az szintén fontos plusz lehet számunkra, de ugyanígy gondolkodhatunk a munkahelyi étkezésünk fedezésében, albérlettámogatásban, vagy az egészségbiztosítás nyújtotta szolgáltatásokban” – tanácsolja a toborzási szakértő.

Vivi szerint minél részletesebb kalkulációt készítünk magunknak, annál hatékonyabban tudunk majd tárgyalni. „Az értékesítők stratégiája abszolút követendő. Ők mindig pontos számításokkal érkeznek az állásinterjúra arról, hogy havonta hány kilométert vannak úton, ez mekkora amortizációt jelent a saját autójukat nézve, mennyi a benzinköltségük, illetve mit adna egy céges autó, valamint benzinkártya a képlethez. Ebben a témakörben lényeges arra is kitérni, hogy a céges gépjármű privát használatára van-e lehetőség, ami felvetődhet a céges telefon és internet kapcsán is – pozitív válaszok esetén egészen komoly összegeket takaríthatunk meg, ezek arányában viszont tudnunk kell engedni a bérből is, ha a helyzet úgy kívánja.

Tárgyaljunk a béren kívüli juttatásokról! - álláskeresés, állásinterjú, bértárgyalás

Lili még egy lényeges, ritkán emlegetett pontra is felhívja a figyelmet: „Bár a bér és a cafeteria elemek alkotják a szigorúan vett kompenzációs csomagot, nagyon fontos képbe kerülnünk a cafeterián kívüli juttatásokkal is, mivel ezek is komoly összegekben mérhetőek lehetnek. Az imént sorolt céges autó, telefon és internet már ebbe a kategóriába tartozik, de juttatásnak számít az is, ha a munkáltató biztosítja a reggelit vagy az ebédet, ingyen van a kávé, a tea, a víz, és/vagy a gyümölcs. Hasonlóan értéket képviselnek a munkaadó által szervezett, illetve támogatott sportolási lehetőségek, és ma már egyre gyakrabban költenek képzésre, például nyelvoktatásra is a vállalatok. A Professionnél mindezeken felül akár év végi jutalommal is számolhatnak a pályázok, a piaci eredmények függvényében, ami szintén nem elhanyagolható, ha a juttatásokról beszélünk.” 

Kérdezzünk rá

Mivel a juttatások rendszere és az erre vonatkozó szabályzat vállalatonként nagyon eltérő és igen szerteágazó lehet, ezért az állásinterjún mindent kérdezzünk meg, amiről esetleg nem hallottunk, de lényeges számunkra. „A legfontosabb a cafeteria keretösszegének tisztázása, ez ugyanis akár egy egész havi bért is kitehet, ugyanakkor az sem mindegy, hogy nettó vagy bruttó összegből kalkulálhatunk-e. Bizonyos munkahelyeken más vonatkozhat ránk a próbaidő alatt, mint annak letelte után, ahogy más ajánlatot kaphat egy kölcsönzött vagy részmunkaidős munkavállaló, mint az a pályázó, aki teljes munkaidős, alkalmazotti pozícióra jelentkezik. Abban is mutatkozhatnak különbségek, hogy a rendelkezésünkre álló keretet kizárólag időarányosan használhatjuk-e fel, elkerülendő a kilépés esetén felmerülő túlköltést, és a kapcsolódó problémákat, vagy esetleg szabadabbak a feltételek, és például a SZÉP kártya vendéglátás szolgáltatására nyáron az időarányosnál többet is fordíthatunk” – osztja meg a HR vezető azokat az eltéréseket, amelyeket jobb még a szerződéskötés előtt egyeztetnünk.

Fogadjuk meg a fenti tanácsokat, és ne spóroljuk meg azt az időt, amivel a felkészülés jár, mivel ez az eredményes megállapodás kulcsa. Amennyiben még keressük a hozzánk és az elvárásainkhoz leginkább illő állást, válogassunk a legfrissebb lehetőségek között, vagy keressünk személyre szabott beállításaink alapján. Legyünk naprakészek, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítéstis, és ha tovább növelnénk esélyeinket, töltsük fel önéletrajzunkat ide, hogy a munkáltatók is ránk találhassanak. 

 

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: álláskeresés, állásinterjú, bértárgyalás, fizetés, cafeteria