Pozitívra hangolva

Amikor elveszítjük a munkánkat, vagy hosszabb ideje dolgozunk egy „nem szeretem” munkahelyen, és kilátástalannak találjuk a helyzetünket, nagyon nehéz megtalálunk a mindennapokban vagy életünk más területein a pozitív élményeket. Az agyunk működésével magyarázható ez az általánosnak mondható jelenség, hiszen minél inkább a rossz tapasztalataink állnak figyelmünk középpontjában, annál inkább a negatív eseményeket fogjunk észrevenni magunk körül. A kör ördöginek tűnhet, azonban van kiút belőle – ehhez Geszvein Erika tanácsadó szakpszichológus lesz segítségünkre.

A tál homok esete

Ahhoz, hogy megértsük, mi is áll a negatív beállítódásunk hátterében, érdemes megismernünk két jelenséget, amelyek komoly befolyással bírnak arra, hogyan érzékeljük aktuális élethelyzetünket. „Amikor negatív tudatállapotban vagyunk egy kudarc, csalódás vagy egyéb okán, problémafókuszúvá válik a gondolkodásunk, ráadásul az agyunkra jellemző, hogy túlbecsüli a veszélyeket, és alábecsüli az erőforrásainkat, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Ez már önmagában is egy elég rossz kiindulópont ahhoz, hogy képesek legyünk sikeresen venni az elénk gördülő akadályokat, amihez a hangulatkongruencia jelensége is hozzáadódik, vagyis amilyen hangulati állapotban vagyunk, olyan emlékek jutnak az eszünkbe. Ha épp nincs munkánk, garantáltan nem az jár a fejünkben, hogy néhány évvel korábban milyen jól szerepeltünk az állásinterjún, hanem az, hogy mennyi kudarc ért eddig bennünket, ez pedig azt is jelenti, hogy ilyenkor nem férünk hozzá az eredményeinkhez és megoldásainkhoz, amelyekre valójában a legnagyobb szükségünk lenne” – kezd bele a sokakat érintő témába Geszvein Erika.

Ahhoz, hogy megtalálhassuk a vészkijáratot a negatív gondolati spirálunkból, tudatosítanunk kell magunkban, hogy a lineráris, ok-okozati látásmód nem jelent megoldást az ilyen helyzetekben, vagyis sokkal komplexeb hozzáállásra van szükségünk. „Számtalan gyakorlat létezik, amelyeket rendszeresen alkalmazva képesek vagyunk megváltoztatni a hangulatunkat, és ezáltal a képességeink, az erőforrásaink és a sikereink is hozzáférhetővé válnak számunkra, mégpedig azáltal, hogy tényleges változásokat idéznek elő agyunk szerkezetében. Az agyunk ugyanis folyamatosan alakul: mindennel, amit gondolunk, érzünk vagy teszünk, új struktúrákat hozunk létre az idegrendszerünkben. Úgy képzelhetjük ezt el, mintha egy tál homokban végighúznánk az ujjunkat, majd a keletkező nyomvonalon újra és újra megismételnénk a műveletet, ami által az egyre markánsabbá válik. Amikor negatív érzéseink, gondolataink vannak, vagy panaszkodunk, akkor az ennek megfelelő idegpályákat mélyítjük, vagyis nem véletlen, hogy sokkal könnyebb észrevennünk, bármit, ami rossz körülöttünk – de ennek akár az ellenkezője is igaz lehet” – hangsúlyozza a szakember.

Az első döntés

Természetesen ahhoz, hogy a pozitívra hangolódás hosszútávú hatásait megtapasztalhassuk, nem elegendő letennünk a voksunkat a változás mellett, a rendszeres gyakorlást is be kell építenünk a mindennapjainkba. „Mivel evolúciósan a veszélyre vagyunk kihegyezve, ezért mindig érzékenyebbek leszünk a negatív történésekre, de más oka is lehet a negatív beálltódásunknak. Erre azáltal deríthetünk fényt, ha ránézünk a hiedelmeinkre, vagyis mindarra, amit a gyermekkorunkból a szülői mintát, a környezetünket, az iskolai élményeinket követve magunkkal hozunk. Tudatosítsuk magunkban, hogy ezek nem a sajátjaink, nem biológiai megalapozottságúak, csupán olyan gondolatok, amelyeket egyszer régen valaki mondott nekünk, mi elhittük azokat, és elkezdtünk azok szerint élni. De tehetjük ezt másképp is: döntsük el, hogy kialakítunk magunknak egy olyan élettervet, amit igazán élni szeretnénk. Ha van egy konstruktív tervünk, például szeretnénk eredményesek lenni az álláskeresésben, magabiztosan bemutatkozni, meggyőzően kommunikálni a következő állásinterjún, miközben szimpatikus első benyomást teszünk a kérdezőre, azzal máris iránytűt adtunk az idegrendszerünknek, amelyet követve működni tud” – osztja meg interjúalanyunk. 

A pszichológus szerint az agyunk a testünk legnagyobb befolyással rendelkező szerve, ráadásul olyan, mint egy izom, amit folyamatosan edzenünk és erősítenünk kell. „Amikor túl vagyunk számtalan sikertelen állásinterjún, vagy a megannyi pályázatunk ellenére egyáltalán be sem hívnak bennünket, úgy érezzük, vesztesek vagyunk – vagyis beindul a jól ismert mechanizmus. Elengedhetetlen, hogy az első pillanatban elcsípjük ezt a káros gondolatot, vagyis felismerjük, hogy a monológ, amibe belekezdtünk egyáltalán nem segít bennünket, ami azt is jelenti, hogy felesleges tovább mélyítenünk a vonatkozó árkot az agyunkban. Fogalmazzunk meg helyette egy pozitív mondatot, például, hogy ezen a témán most dolgoznunk kell, ami azonnal cselekvésre sarkall bennünket. Nem könnyű egyik napról a másikra egy másik attitűdöt követnünk, de tehetünk úgy, mintha az már a miénk lenne. A következő személyes bemutatkozáskor, mint egy színész, játsszuk el, hogy rátermedtek, kreatívak, együttműködőek vagyunk, az agyunk erre azonnal reagálni fog, és az egész fellépésünk más lesz, mintha a félelmeinket vittük volna be az interjúra.”

Kapcsoljunk át

Érdemes a fentieken túl néhány további gyakorlatot is bevetnünk annak érdekében, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben és ne a körülményeknek legyünk kiszolgáltatva. „Rick Hanson pszichológus kutatta a kérdést, vajon miért nem az a számtalan pozitív élmény befolyásolja a gondolkodásunkat, amelyben egy-egy nap részünk van, legyen az a napsütés, egy finom étel, vagy a tény, hogy egészségesek vagyunk. A válasz a pozitív és negatív ingerek ránk gyakorolt eltérő hatásában keresendő, ugyanis a rossz érzések boncolgatásával sokkal több időt töltünk el, mint a jókkal. Négylépéses módszerével a pozitív érzések tudatosításában segít, amit gyakorolva elképesztő változásokat tapasztalhatunk meg az életünkben. Eszerint: teremtsünk vagy idézzünk fel egy pozitív élményt, gondoljunk egy kedves emlékre, vagy egyszerűen főzzünk egy finom csésze teát, majd szánjunk időt az érzésre, amit az élmény magával hoz. Minden érzékszervünkkel fogadjuk be azt, így felerősítve a jó érzést, és arra is figyeljünk, milyen újdonságot jelent ez számunkra, az agyunk ugyanis azonnal lecsap minden új impulzusra. Majd pedig engedjük meg, hogy szétáradjon testünkben a nyugalom, az öröm, engedjük bele magunkat néhány másodperce. A lényeg tehát, hogy a pozitív tapasztalatokat is képesek legyünk megragadni és összefüggésbe helyezni az életünkben” – foglalja össze Erika.

A szakember két további technikát is említ, amelyeket akár azonnal bevethetünk: „Ha nagyon rossz hangulatban vagyunk, keressük meg, mi lenne ennek az ún. ellenszer-élménye, vagyis mi az az érzés, amit most igazán érezni szeretnénk. Hívjuk elő azt az élményt, amikor részünk volt ebben az érzésben, vagyis mindig próbáljunk a negatívból pozitívba váltani. Ha erre képtelennek érezzük magunkat, képzeljük el azt, hogy magunkhoz öleljük saját magunk gyerekkori énjét, és válaszoljunk a kérdésre, mire is lenne most szüksége ennek a kislánynak vagy kisfiúnak. Bármelyik technikát is választjuk, gyakoroljuk újra és újra, mert csak így teremthetjük meg azt a változást az idegrendszerünkben, amelynek nyomán az életünket is jobbnak érezhetjük, annak köszönhetően, hogy a figyelmünket másra irányítjuk, és problémák helyett a lehetőségeket vesszük észre.”

Próbáljuk ki a fentieket, és tegyünk önmagunkért! Ha azonban úgy érezzük, egyedül nem tudunk kilépni a kudarcélmények nyomán keletkezett gödörből, bátran kérjünk segítséget. Megoldás mindig létezik, ez igaz akkor is, ha már hosszabb ideje hiába keressük a nekünk való állást. Váltsunk perspektívát, koncentráljunk személyes preferenciáinkra, és a megannyi lehetőségre, ami itt és most elérhető számunkra.

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: álláskeresés, állásinterjú, pozitív beállítódás, lehetőség, siker