OK

Mesterségem címere: idegenvezető

Forrás: Profession.hu/Istók Nikoletta

Egy olyan szakma színfalai mögé láthatunk be ma, amelyről valószínűleg sokunknak van valamiféle elképzelése – a cikk végére garantáltan árnyaltabb lesz a képünk!

Szendy Szilvia egészen távolról érkezett az idegenforgalom Mesterségem címere: Idegenvezető - Szendy Szilviaterületére, a szálak azonban gyorsan összeértek. NB1-es kézilabdajátékosként indult hazai karrierje, amit aztán Németországban vitt tovább: itt folytatta tanulmányait is, különös tekintettel a nyelvekre; német nyelvű tanfolyamokon tanult meg angolul, illetve spanyolul, ami jó kiegészítésnek számított fordítói végzettségéhez, és legalább ennyire hasznosnak bizonyult akkor is, amikor Berlinben egy utazási irodában vállalt munkát. Ezután, több mint egy évtizedig saját utazási irodát üzemeltett, dolgozott az Air Berlin légitársaságnál is, majd harmadik gyermeke mellett döntött úgy, hogy ugyan a turizmus berkein belül, de új szerepben próbálja ki magát. Szakmája szépségeiről és visszatérő kihívásairól beszélgettünk, ahogy az is kiderült, miért lehet ideális az idegenvezető munka egy többgyermekes édesanyának is.

P: Honnan jött az ötlet, hogy éppen idegenvezetőként térj vissza a munka világába?

Szilvia: Amikor körbenéztem a piacon, akkor találtam a lakóhelyünkön, Esztergomban egy lehetőségre, miszerint a Bazilikában kizárólag az vihet csoportokat, aki tárlatvezetői végzettséggel rendelkezik – én ezt végeztem el először, az unokatestvérem unszolására. A német és angol nyelvek mellett itt különösen értékesnek számított a spanyoltudásom, így gyorsan munkát is kaptam, ami annyira megtetszett, hogy rövidesen megszereztem az idegenvezetői OKJ-s képesítést is. Eddigre már néhány budapesti utazási irodához volt kontaktom, akikkel felvettem a kapcsolatot, és bele is vágtam az idegenvezetésbe. Az idei volt a negyedik szezonom.

P: Milyen programokat viszel idegenvezetőként?

Szilvia: Rövidebb, jellemzően német nyelvű esztergomi városnézésekkel kezdtem, de ma már, hogy nagyobbak a gyerekek, vezetek kirándulásokat a Dunakanyarba, illetve célzottan Visegrádra és vissza. A német csoportok mellett meginkább spanyol turistákkal foglalkozom.

P: Ami az időbeosztást illeti, mennyi elfoglaltságot jelent egy-egy kirándulás?

Szilvia: A szakma, különösen a vidéki idegenvezetés hatalmas előnye, hogy a városnézés nagyjából kétórás program – ebből egy nap legfeljebb kettőt viszek, a távolabbi kirándulások pedig olyan három-három és fél órásak, éppen ezért akár családdal, több gyermekkel is kivitelezhető ez a munka. Természetesen egészen mást jelent az idegenvezetés a fővárosban, ahol a városon belüli közlekedés, a gyakori dugók nagyban lassítják és jóval stresszesebbé is teszik a programokat, ott a rövidebb tematikus kirándulások mellett gyakoriak az egész napos túrák. Itt fontos azt is megjegyezni, hogy az idegenvezetés a kisebb városokban szezonális, hozzánk tavasszal, március közepe fele érkeznek az első csoportok, és október végével, november elejével gyakorlatilag le is zárul az év, azonban a legintenzívebb időszakokban nem ritka, hogy hétvégén is dolgozom. A pár hónapnyi pihenőre, szükség is van, a folyamatos beszéd ugyanis nagyon megterheli a torkot, a hangszálakat, illetve szellemileg is kell a töltekezés.

Mesterségem címere: idegenvezető - munka, szakma, idegenforgalom

P: Folyamatosan változik, kikkel is dolgozol épp együtt. Mekkora kihívást jelent ez a mindennapokban?

Szilvia: Az emberekkel való közös munka egyszerre jelenti a szakma szépségét és nehézségét. Idegenvezetőként kizárólag olyanok vesznek körül, akik épp utaznak, pihennek, tehát alapvetően nyugodt és kíváncsi emberekkel találkozom. Ugyanakkor minden csoport más, és mindig az aktuális igényekre, helyzetre kell tudnom reagálni. Egészen más egy fiatalos hatvanas csoportot vezetni, mint egy nyolcvan év felettiekből állót, ahol kiemelten figyelnem kell arra, hogy senki nem maradjon le, vagy essen el egy macskaköves, lépcsős szakaszon. Egy alkalommal a Bazilika látogatása közben volt sajnos erre példa: egy idős hölgy úgy esett el, hogy az ütés hatására ömleni kezdett a könyökéből a vér, ezért hosszú órákat töltöttem vele a sürgősségin – ez volt eddigi pályafutásom legizzasztóbb szituációja.

P: A programok tartalmát, a megosztott információkat is csoportra szabod?

Szilvia: Azt gondolom, e tekintetben nagy különbségek tapasztalhatóak az idegenvezetők között. Számomra fontos, hogy a látogatóknak ténylegesen érdekes, emlékezetes legyen, amit hallanak, ezért a felkészülésre mindig nagy hangsúlyt fektetek. Attól függően, hogy épp osztrák, német vagy spanyol turisták érkeznek hozzám, igyekszem összefüggéseket találni az adott régió történelme és a környékünk történetei között, mert ezek azok az apró kapcsolódási pontok, amik érthetővé és élményszerűvé is teszik az egyes programokat. A valódi helyismeret éppen ezért sokat hozzáad a vezetéshez, ugyanis az olyan kirándulásoknál, ahol hosszabb időt töltünk buszon a csoporttal, az unalmas évszámok helyett jól jönnek a szórakoztató anekdoták, sőt az is, ha interaktívan bevonjuk az utazókat. Persze itt is szükséges ráérezni a vendégek beállítódására, vannak, akiknél a humor igazán jól működik, míg másoknál nem érdemes erőltetni.  

Pályamódosítás

P: A válaszodból sok minden kiderül a személyiségedről. Véleményed szerint kiből válhat igazán jó idegenvezető?

Szilvia: A nyitottság, a pozitív kisugárzás, és a türelem alapfeltétel, ahogy az is, hogy szeresse az embereket az, aki erre a pályára készül. Bármikor adódhatnak bosszantó kérdések, kioktató megjegyzések – ezeket tudni kell elengedni. Ez a szakma extrovertáltabbaknak lehet testhezálló, hiszen egy kicsit hasonlatos az előadóművészethez, bizonyos értelemben ugyanis minden csoport előtt szerepelni kell, emellett pedig a jó vezetői képességek is nélkülözhetetlenek, hiszen húsz-harminc embert kell egyszerre koordinálni, tekintettel a programra és az időkeretre. Ami a szakmai részt illeti, természetesen a kiemelkedő nyelvtudás, több nyelv magas szintű ismerete elengedhetetlen, és egyfajta tanulási agilitás, hajlandóság a folyamatos fejlődésre, ami olyannyira szó szerint értendő, hogy én, helyi lakosként, több éves tapasztalattal a hátam mögött is szembesülök időnként olyan kérdéssel, aminek bizony utána kell járnom. A tudásanyag, ami ehhez a szakmához kell, egyébként is óriási, még abban az esetben is, ha az ember kizárólag egy kisvárosban vezet programokat.

P: Elsősorban vállalkozóként űzhető ez a szakma?

Szilvia: Igen, és rendkívül fontos a hatékony, empatikus és diplomatikus kapcsolattartás a megbízó utazási irodákkal. Viszonylag sok időbe telik egy megfelelő, megélhetést biztosító kapcsolati kör kiépítése, ezzel kezdőként érdemes számolni. Az nyerheti el egy-egy iroda bizalmát, aki képes bizonyítani felkészültségét, rátermettségét, újra és újra

P: Végezetül, mi számodra az idegenvezetés legnagyobb szépsége?

Szilvia: Vallom, hogy kizárólag élvezettel és szeretettel lehet jól végezni ezt a munkát, ha ugyanis én jó kedvű vagyok, azt a vendégek is visszatükrözik, a mosolygós arcok, a pozitív visszajelzések pedig hatalmas örömöt és lendületet adnak. Imádom azt a szabadságérzetet is, amit ez a szakma jelent, hiszen nem vagyok egy irodai íróasztalhoz kötve, az időm nagy részét szép környezetben, a szabad levegőn töltöm, ráadásul a saját időbeosztásomnak megfelelően. Én mindenkinek csak ajánlani tudom, aki habitusában, érdeklődésében alkalmasnak érzi rá magát!

Felkeltette érdeklődésünket ez a terület? Itt szemezgethetünk az idegenforgalmi ajánlatok között, itt pedig a legfrissebb hirdetéseket találhatjuk, de válogathatunk személyes prioritásaink szerint is. Legyünk naprakészek, kérjünk hírleveletés Facebook értesítést, így biztosan nem maradunk le egyetlen nekünk való munkáról sem!

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, szakma, hivatás, idegenforgalom, turizmus

Az állás mentéséhez adja meg e-mail címét vagy jelentkezzen be profession.hu profiljába!