Magas foglalkoztatottsági ráta a közép-dunántúli régióban

A régió településszerkezete rendkívül színes. Az aprófalvas, kisvárosias településszerkezettől a mezővárosias, nagyobb falvas településszerkezetig minden megtalálható. Ugyan viszonylag magas a városok száma, azonban ezek közül is számos település csak nevében, vagy történelmi hagyományai miatt város, miközben sem nagyságában, sem infrastrukturálisan nem tekinthető annak.
Ilyenek a Mezőségben található városok (Sárbogárd, Ercsi, Enying), a Bakonyban található, az elmúlt néhány évtizedben iparilag nem, vagy kevéssé fejlődő, történelminek tekinthető városok (Sümeg, Zirc), és a nemrég városi rangot kapott nagyközségekből lett városok (Berhida, Badacsonytomaj, Lábatlan, Bábolna...).
Mindössze néhány dinamikusan fejlődő nagyváros (Székesfehérvár, Veszprém, Tatabánya) alapozza meg a régió jó gazdasági mutatóit minden területen.


Átlagosnál jobb úthálózat, fiatalabb lakossági összetétel

Elérhetőség szempontjából a Közép-Dunántúl - különösen Fejér és Komárom-Esztergom megye - hazánkban az egyik legkedvezőbb helyzetben lévő régió, sűrűbb főúthálózattal rendelkezik és az úthálózat kiépítettsége is előbbre tart az átlagosnál. Ugyanakkor a régió észak-déli közlekedési hálózata nem megfelelő. A vidéki minőségi élet feltételei közül hiányoznak az egyes települések közötti mellékút-hálózati elemek. Veszprém megyében magas a zsáktelepülések száma.

A lakosság munkaerő vándorlási mutatóit tekintve a régió pozitív migrációs egyenleggel rendelkezik, köszönhetően a dinamikusan fejlődő gazdaság következtében idevándorló aktív korú népességnek. A 60 évnél idősebbek aránya így alacsonyabb az országos átlagnál, miközben a fiatalabb népesség aránya magasabb.

Viszont kiemelkedő, hogy ebben a régióban a legalacsonyabb az aktív korú nők aránya, lényegesen elmarad az országos átlagtól. Úgy tűnik, hogy a hátrányosabb helyzetű kistérségeket elhagyják a munkaerő-piaci szempontból aktív korú nők, mert ezeken a területeken nem találnak képzettségüknek és képességeiknek megfelelő munkát.


Fejér megyét kiemelkedő foglalkoztatottság és magas tartós munkanélküliség jellemzi egyaránt

A régióban az 1990-es évek elején megindult gazdasági növekedés következtében mára magasabb a foglalkoztatottak aránya az országosnál.

A térségen belül a 2008. első félévének végén a legtöbb regisztrált álláskereső, a nyilvántartott munkanélküliek kétötöde, csaknem 14 ezer állástalan Fejér megyében volt. A legkevesebb, mintegy 7,5 ezer pedig Komárom-Esztergomba. Az egy évnél hosszabb ideig állást keresők több mint kétötödét Fejér megyében regisztrálták, s jelenleg is ott tartják számon. A megye gazdasági kettéosztottságát az M7-es autópálya tagolja, a délre eső területek - Sárbogárd, Enying - hátrányos helyzetűek, ott magas a munkanélküliségi mutató, míg a térség északi részein, Székesfehérváron, Móron, Gárdonyban kevesebb a munkanélküli. Ugyanakkor az ez évi adatok azt bizonyítják, hogy csökkent a regisztrált álláskeresők száma, a félév végén 5300 fővel kevesebb munkanélkülit tartottak nyilván, mint az előző év azonos időszakában.

A régió munkaerő-problémáit eddig jól kezelte az olcsó, szakképzett bérmunkára építő multinacionális cégek megjelenése a régióban. Viszont az Európai Uniós csatlakozás hatásai, a bérek emelkedése és a helyi adókedvezmények megszűnése a térségből való kivonulásra készteti a multinacionális cégeket. Jelenleg még megoldja a munkanélküliség problémáját ezen a területen más multinacionális cégek megjelenése. Azonban hosszútávon mindenképpen szükség van a térségben a betanított munkásként megjelenő tömeg képzését/átképzését célzó programokra.


Magas jövedelmek

A régiót nagyon jelentős munkajövedelmi, kereseti egyenlőtlenségek jellemzik. Fejér megyében például egy fizikai munkát végző munkavállaló átlagosan 13.000 Ft-tal keres többet, mint Veszprém megyében. Fejér megyében a fizikai munkakörben dolgozók kereseti adatai egyébként országosan is kiugróak: Az itt dolgozók még a budapesti kereseteket is túlszárnyalják, és ezzel messze a megyében dolgozók rendelkeznek országosan is a legmagasabb fizetésekkel.

A szellemi foglalkozásúak tekintetében is jelentős különbségek vannak a megyék között. Itt azonban a kiugróan magas keresetű Fejér megye már határozottan Budapest mögé szorul, ám így is magasabb az országos átlagnál.

Nagyon fontos hangsúlyozni azt is, hogy a Fejér megyei magas keresetek mellé magas férfi-női kereseti egyenlőtlenségek is társulnak. Minél magasabbak a jövedelmek, annál nagyobb a nők-férfiak közötti kereseti különbség.


Idegenforgalom

A régió mindhárom megyéje kiemelkedő jelentőségű turisztikai szempontból. Az idegenforgalom a Veszprém megyei Balaton partot és a felvidéket érinti, ahol a szezonalitás kevésbé erősen jelentkezik, mint a déli parton. A vízparti szórakozások mellett a borkedvelőket Badacsony, Csopak és Somló mintegy 6000 hektáros szőlőültetvényei, számos borászati üzem és magánpincészet várja. Balaton-felvidék népművészeti és természeti értékei, a gyógyvizek, a Bakony erdőségei, a tapolcai tavas barlang, a műemlékekben gazdag történelmi városok (Veszprém, Tihany, Pápa) mind a térség turisztikai vonzerejét növelik - nem csak a nyári szezonban.

Ennek következtében a foglalkoztatottsági rátát is jelentősen javítja az évi szinten majd folyamatosan jelen levő idegenforgalmi mozgás.

Szerző: Nagy Mónika 
Az előzetesben szereplő fotó forrása: profimedia.hu

Kapcsolódó cikkek:

Közép-magyarország a legek régiója

Népességi mutatókban az élen, de foglalkoztatottságban a sor végén az észak-alföldi régió

Fókuszban a tőke import a dél-alföldi régióban

A balatoni települések előnyben a dél-dunántúli régióban

A nyugat-dunántúli régió előnyben a határ miatt