Karrier családalapítás után: amikor a nulláról kell felépíteni mindent

A karrier+család témakörben már számtalan cikk született, ám most nem egy lerágott csonthoz hasonló újabb történet következik, hanem egy érdekes párhuzammal és párosítással engedünk bepillantást olvasóinknak a tanulságos történetekbe. Interjúalanyunk ebben a cikkünkben egy kétgyermekes anyuka, aki ambiciózus, tehetséges, és nem állt meg a klasszikus családmodellnél, hanem energiát és időt nem kímélve felépítette szakértői oldalát is.

Sorozatunk következő részében férfiakat is megkérdezünk: ők hogyan élik meg a saját oldalukról ezt a helyzetet. Nézzük most a női oldalt!

Interjúalanyunk Trattner Andrea három egyetemi diplomát szerzett (teológia, szociális munka és angol bölcsész), és mindezt ötvözte a magánéletében és a hivatásában is: kétgyermekes anyuka, gondos feleség, az Üzleti Gondolkodók Klubjának egyik alapítója és üzleti coach. Számára mindig is fontos volt a tenni akarás, a szakmai elhivatottság, ám emellett a klasszikus értékek is. Tanulságos történetén keresztül egy sikeres példába pillanthatunk be, hogy még egy másik országba való költözés, az ezzel együtt járó újrakezdés mellett is lehet családot vállalni, karriert építeni, és még magunkra is tudunk időt szakítani.

Profession.hu: Már a tanulmányai alatt is elhivatott volt? Tudatosan készült a leendő hivatására?

Trattner Andrea: Igen, lehet így is mondani, mert a hat év alatt csak egy buliban voltam - meséli nevetve. - Könyvtárból könyvtárba jártam, keményen tanultam az egyetem alatt.  Az is közrejátszhatott, hogy már az első évfolyam alatt megismertem a leendő férjemet, idővel összeköltöztünk, összeházasodtunk, és ő is hasonló elhivatottsággal bír. Így azt is megbeszéltük, hogy gyereket akkor még nem vállalunk, először a karrierünket alapozzuk meg.

Profession.hu: Aztán jött két nagy költözés - Kolozsvárról Szatmárnémetibe, Szatmárnémetiből Budapestre. Mi volt a legfőbb oka a váltásoknak?

Trattner Andrea: A kolozsvári egyetemi évek után elkezdtem dolgozni szülővárosomban, Szatmárnémetiben egy civil szervezetnél. Sok minden benne volt, ami én vagyok: vezetői feladatok, karitatív, szociális jellegű munka, gyerekprogramok, óvodák, tanulóház, utcagyerekközpont koordinálása. Ám elsősorban a férjem érdekében nagyvárosi munkát kerestünk, így kezdett el pályázni budapesti szoftverfejlesztő állásokra. Felvették, és én követtem őt. Mérföldkő volt ez mindkettőnk életében. Én akkor 24 év éves voltam, és azt is tudtam, hogy hamarosan gyereke(ke)t szeretnénk. Mindent mérlegelnem kellett egyszerre. Így a korábbi angol nyelvtanári tudásomat vettem elő: 4 évet tanítottam általános iskolákban, majd ezután estem teherbe. 2006-ban születtek az ikrek.

Profession.hu: Akkor egyszerre két csecsemő is érkezett a családjukba. Hogyan alakultak a továbbiak? Megedződött az újabb mérföldkő alatt?

Trattner Andrea: Amikor anyává váltam, tudtam, hogy most ez a dolgom. 3 évet töltöttem velük otthon úgy, hogy a nagyszülők tőlünk többszáz kilométerre, csak magunkra számíthattunk. Voltak nagyon nehéz időszakok. De magabiztosan tettem a dolgom.  Két és fél év után azonban már túl sok volt a bezártságból, ezért kerestem egy új utat: egy színvonalas üzleti coach képzést találtam, ahol az egyik mottó ez volt: 40 hét alatt 40 könyv. Gondoltam, ez nekem való. Jól gondoltam. Új tudást, új utat, lehetőségeket hozott ez a képzés.

Profession.hu: Aztán jött egy újabb nem könnyű periódus, a férjét Rómába helyezték át, és Ön gyakorlatilag egyedül állt helyt minden téren napról napra.

Trattner Andrea: Valóban erőt próbáló helyzet adódott, de akkorra már megedződtem. A férjem ingázott, mi hárman Budapesten. Tudtam, hogy önálló vagyok és terhelhető, de azért a kapacitásaim más mélységét ismertem meg ekkor. A coach képzést ekkor már befejeztem, és bizonyítani akartam magamnak, hogy meg tudom oldani ezt a helyzetet is. Az egy év alatt csak akkor vettem igénybe babysitter-t, amikor eltört a vállam. Akkor se szívesen, csak kényszerből. Úgy vagyok vele, hogy ez az én dolgom. Klasszikus családmodellt vallok.

Profession.hu: Hogyan építette fel önmagát, a szakmaiságát újra? Hogyan lett az anyából, a feleségből ismét aktívan dolgozó nő?

Trattner Andrea: Amikor a férjem újra Budapesten dolgozott, támaszkodhattam én is rá, a gyerekek pedig elkezdték az ovit. A munkához való visszatérés alapja volt az is, hogy a coach képzés alatt nagyon jó szakmai kapcsolatrendszert építettünk ki egymással, és ezt rendszeresen ápoltuk. Ezzel párhuzamosan aztán jöttek a munkalehetőségek, és egy nagy feladat is, egy másfél éves projekt. 10 Csongrád-megyei civil szervezet vezetőjét és munkatársait támogattam coaching módszerekkel. Amikor ez véget ért, újra iskolákba jártam, ezúttal coach-ként: iskolaigazgatókat segítettünk egy középfokú gazdasági képzés bevezetésében. Több szlovákiai és romániai iskola EBCL vizsgáztatási központtá vált, amihez tudásunkkal, ötleteinkkel mi is hozzájárultunk. Ebben az időszakban is sokat utaztam.  Gyakran előfordult, hogy reggel elvittem a gyerekeket az oviba, jött az utazás, a munka, aztán vissza Budapestre, és mentem az oviba a gyerekekért. Vagy ha úgy jött ki, akkor a délutánt beosztottuk a férjemmel.

Profession.hu: Ön ma már sikeres coach-ként teszi a dolgát és még egy különleges közösségépítésbe is belefogott.

Trattner Andrea: Nem a sikeres szót használnám. Jelenleg több szervezetnél teszem a dolgom üzleti coach-ként.  Belső elhivatottságból többedmagammal megalapítottuk az Üzleti Gondolkodók Klubját. Tudásfrissítés céljából klubdélutánokat és konferenciákat szervezünk, összehozzuk a releváns közösséget egymással, és értékes párbeszédre, közös munkára ösztönözzük őket. Azt látom, hogy a coach szakma még nem építette ki a megfelelő presztízst, és kicsit fel is hígult ez a szakterület. A klubunk pont ennek az ellenkezőjéről szól: minőségi tudás és értékek közvetítése.

Profession.hu: Mi újság otthon, hogyan él a család? Hogyan látja a jövőt?

Trattner Andrea: Hálás vagyok a családomnak és a családomért.Otthon tökéletes a csapatmunka a két fiammal is, ők most kilenc és fél évesek. Miattuk egyébként ma sem gondolkodom napi 8 órás munkában, hanem napközben átlagosan 4 órát dolgozom, aztán este még folytatom, amikor szükséges.  A munka és a család mellett fontos a saját testi-lelki egyensúlyom, ezért magamra is rendszeresen szánok időt.  Úgy látom a közeljövőt, hogy még 4-5 évig szorosabban a gyerekek mellett leszek, aztán önállóbbá válnak ők is, én pedig majd többet dolgozhatok.

RUGALMASABB MUNKAIDŐBEN VÉGEZHETŐ FRISS ÁLLÁSLEHETŐSÉGEK:

Állások kismamáknak

Részmunkaidős állások

Távmunka

Ezek után nézzük, milyen tanulságokat szűrhetünk le a saját magunk számára:

- Egy házasságban alapvetően fontos a közös értékrend, és hogy a legfőbb elveink hasonlóak legyenek.

- A családi élet is csak akkor működik egészségesen, ha van csapatmunka.

- Saját magunknak is meg kell tanulni alkalmazkodni, rugalmasan kezelni a mindennapokat.

- Legyünk tudatosak, és tudjunk priorizálni. Sokszor jöhetnek helyzetek, amikor dönteni kell. Ilyenkor mérlegeljük, hogy mi az igazán sürgős, és mi a fontos.

- Jöhetnek holtpontok, amikor úgy érezzük, nem megy tovább. Ekkor különösen szükségünk van a kitartásra, ám közben ne felejtsünk el mérlegelni sem. Lehet segítséget kérni.

- Fogadjuk el, ha nem tudunk mindent az eltervezettek szerint megoldani, megvalósítani. Időnként a történések alapján finomítsunk a stratégiánkon.

- Barátkozzunk meg egy alapigazsággal: mindennek rendelt ideje van.

- Képtelenség mindent az irányításunk alatt tartani.

- Nem szabad valamit mindenáron erőltetni. Felesleges energia és emellett a kudarc, a bukás lehetősége is benne van.

Végül is: csupán egyetlen új munkahelyre vágyunk, nem? Mit számítanak azok a lehetőségek, amelyeket ugyan megpróbáltunk, de nem jött össze valamilyen oknál fogva?

A lényeg: ha nem adjuk fel a reményt, akkor nyerni fogunk. Ne feledjük azt sem, hogy a sikeres pályázáshoz egy ütős önéletrajz is nélkülözhetetlen! Letölthető önéletrajz mintákat ITT találunk, a Profession.hu önéletrajzkészítőjét pedig ITT. Dobjuk be magunkat!

Készítette: Posta Renáta

Címkék: gyes, gyed, álláskeresés, kismama, női munka