Kánikula: ami jár, az jár!

Bár a nyár részben a pihenésről szól, sokak számára a meleg hónapok sem jelentenek megállást. Amikor a hőmérő higanyszála búcsút int a még kellemesnek aposztrofált 25 foknak, és közelíteni kezd a 30 felé, esetleg túl is szárnyalja azt, valószínűleg a legtöbbünk tapasztalja, hogy nehezebb a feladatainkra koncentrálnunk, a teljesítményünk valamelyest csökken, és mintha gyengébbek is lennénk a szokásosnál. A kérdés tehát jogos: milyen feltételeket kell biztosítania munkaadónknak nyáron? A válaszokat dr. Goda Mark, munkajogi szakjogász adta meg.

Biztonság mindenek felett

A meteorológiai hőség fogalmával nyaranta rendszeresen találkozunk, mi több, 2005 óta már a hőségriasztással is: ha a napi középhőmérséklet három egymást követő napon meghaladja a 25 fokot, elsőfokú riasztást, ha pedig a 27 fokot is, másodfokú riasztást ad ki az illetékes hatóság (forrás: OMSZ) „Jogi értelemben a hőségnek nincs hasonló meghatározása, a jogszabály ugyanis mindössze a munkavégzéshez szükséges megfelelő hőmérsékletet említi, ami hazánkban munkakörtől és a munka jellegétől függően 15 és 24 fok között mozog. Természetesen az alsó értékként jelölt 15 fok bizonyos fizikai munkák esetén érvényes, míg a felső határként megadott 24 fok az irodai ülőmunkához lehet ideális, ugyanakkor érdekes tény, hogy a megfelelő hőmérséklet tekintetében az Európai Unióban nincs egységes szabályozás, az értékek az országok éghajlati adottságait figyelembe véve némiképp eltérhetnek, Ausztriában például 19 és 24-25 fok között határozták meg ezt az intervallumot” – kezd bele a témába Goda Mark. 

És azonnal hozzátesz egy lényeges, hőmérséklettől független alapszabályt, amit a munkaadóknak mindig be kell tartaniuk: „Általánosan elmondható, hogy a munkavédelmi szabályok minden évszakban érvényesek, azaz a munkáltatónak mindent meg kell tennie azért, hogy a munkavállalók biztonságos körülmények között végezhessék a munkájukat. Ide tartozik például a védősisak vagy a munkavédelmi ruha és cipő viseletének előírása, ahogy az is, hogy trikóban vagy félmeztelenül számtalan területen tilos dolgozni.” 

Védőital és extra pihenő

A magas hőmérséklet leginkább a fizikai munkát végzőket érinti, különös tekintettel azokra, akik a szabadban dolgoznak, például az építőiparban, esetleg asztalosként, ácsként, vagy kertészként.  A Munka Törvénykönyve a melegre való tekintettel nem mentesít a munkavégzés alól, ahogy a munkaidő csökkentését sem írja elő, vagyis kizárólag a munkáltató hozhat ilyen döntést, ahogy arra építkezés vagy aszfaltozási munkák esetén láthatunk is példákat: a munkaidő gyakran hajnalban kezdődik, koradélután pedig véget ér, a lehetőségekhez mérten így csökkentve a forróságban eltöltött órákat.

„Ha a hőmérséklet a munkavégzés helyén 24 fok fölé emelkedik, a munkavállalóknak igény szerint, de legalább fél óránként védőitalt kell biztosítani. A jogszabály szerint a meleg miatti folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni, de e célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital négy súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített. Vagyis a népszerű üdítőitalok már nem tartoznak a kategóriába, az ízesített ásványvizek viszont igen. A védőitalon túl a törvény azt is előírja, hogy 24 fok felett óránként legalább öt, de legfeljebb tíz perc extra, fizetett pihenő jár a dolgozóknak, kül- és beltéri munka esetén egyaránt, amit árnyékban, vagy hűvös helyen tölthetnek el” – osztja meg a leglényegesebb tudnivalókat a szakember.

Fontos hozzátenni, hogy munkáltatónk csupán a védőitalról gondoskodhat, az már személyes felelősségünk, hogy fogyasszunk is belőle rendszeresen, ahogy a szüneteket is ajánlott betartanunk. A hőséget tehát vegyük komolyan, amennyiben pedig további hűsítő jótanácsokra lenne szükségünk, ez a korábbi cikk nekünk szól.

Klímakérdés

Az irodai dolgozók körében gyakran merül fel a kérdés, köteles-e munkahelyük légkondicionálásról gondoskodni a nyári hónapokban, azonban a törvény szerint nincs ilyen jellegű kötelezettsége a munkaadóknak. „Sem az árnyékolás, sem a ventilátorok rendelkezésre bocsátása nem előírás a munkahelyeken, amennyiben viszont nem tartható 24 fok alatt a hőmérséklet, a védőital és az extra pihenőidő minden dolgozónak jár, legyen szó szellemi munkáról vagy gyárban történő munkavégzésről” – avat be a munkajogász.

Szerencsére ma már a legtöbb irodaépületben megoldott a klimatizálás, sőt nem ritkán éppen a légkondicionáló berendezések nem megfelelő használata okoz problémákat, illetve akár megbetegedéseket is, ezért a helyiségek hűtésével is ajánlott körültekintően bánni! Amennyiben a négy fal között kell átvészelnünk a forróságot, ezeket a tippeket is érdemes lehet megfogadnunk, ugyanis, némi odafigyeléssel rendkívül sokat tehetünk a közérzetünkért, mi több, a hatékonyságunkat is megőrizhetjük még a legmelegebb napokon is. 

Ha valami nincs rendben

Amennyiben a fentiek nem teljesülnek a munkavégzésünk során, kiszáradás, napszúrás, égési sérülés is fenyegethet bennünket – ne várjuk meg a komolyabb következményeket, éljünk a helyzet megoldását szolgáló lehetőségeinkkel! „A munkavállalók két utat választhatnak. Ha a munkavégzés nem megfelelő feltételeiből káruk nem származott, bírósághoz nem indokolt fordulni, ilyenkor a Kormányhivatalokhoz tartozó munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségnél tehetnek bejelentést, és kérhetik a munkakörülmények kivizsgálását. Ez egy gyors eljárás, indokolt esetben a hatóság akár néhány napon belül reagál, különösen akkor, ha a panasz minél több embert érint, a szankciók pedig a jogsértés mértékével arányosan alakulnak” – vázolja Goda Mark.

És folytatja: „Ha a munkavállalónak kára is származott a nem megfelelő körülményekből, a bíróság dönt a kártérítésről. Ennek mértéke nehezen általánosítható, ugyanis egészen más megítélés alá eshet egy enyhe égési sérülés okán kialakuló átmeneti keresőképtelen állapot, mintha valaki a védőital hiánya miatt leszédül egy állványról, és eltöri valamelyik végtagját. A gyakorlat e tekintetben folyamatosan változik, és az összegek egyre magasabbak.”

Tartsuk észben a fentieket, és ha úgy érezzük, valamely ponton hiányosságok tapasztalhatóak munkahelyünkön, jelezzük mihamarabb felettesünknek. Azt se felejtsük el, hogy mindezek a minimumfeltételeket jelentik, és az egyes cégek között akár jelentősebb eltérések is mutatkozhatnak a munkakörülményeket illetően, vagyis, ha elégedetlenek vagyunk jelenlegi munkahelyünkkel, ne riadjunk vissza a váltástól sem. Tisztázzuk személyes prioritásainkat, és válogassunk a több ezer friss lehetőség között. Legyünk naprakészek, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is, így biztosan nem maradunk le a számunkra testhezálló állásokról.

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, munkahely, munkakörülmény, nyár, kánikula