Intő jelek? Kell egy-két szabadnap!
Akármennyire is szeretjük a munkánkat, időnként mindenkire ráfér egy kis kikapcsolódás és feltöltődés! Figyeljünk oda az intő jelekre, hogy elkerüljük a kiégést!
Önnek ajánljuk!
Legyen akármilyen szuper munkahelyünk, akármilyen inspiráló főnökünk, mindenkinek van olyan időszaka, amikor a háta közepére sem kívánja a munkát. Lehet, hogy egyik pillanatban még minden a legnagyobb rendben van, mosolyogva olvasgatjuk az emailjeinket, aztán egyszer csak, valami jelentéktelennek tűnő apróságon egyik pillanatról a másikra felbosszantjuk magunkat.
Pontosan az ilyen apró jelekre érdemes odafigyelnünk, ugyanis ezek figyelmeztetnek arra, hogy itt az ideje kicsit hátralépnünk, mert nagy valószínűséggel belefáradtunk a munkába. Márpedig, ami kis bosszúságnak tűnik az elején, és elhessegetjük, viszonylag rövid időn belül hatalmas nehézséggé nőheti ki magát, ami akár odáig is fokozódhat, hogy a felmondás is megfordul a fejünkben.
Drámaian hangzik, pedig ez egy valós probléma. Ráadásul, ha egyszer eljutunk addig a pontig, hogy szinte már semmi örömünket nem leljük a munkánkban, onnan már nagyon nehéz visszabillenni. Éppen ezért, érdemes inkább pihentető szabadnapokat beiktatni, ezt a helyzetet megelőzendő. Elvégre mi egy beáldozott szabadnap egy elhamarkodott, megbánt felmondáshoz képest!
Íme, néhány intő jel arra, hogy azonnal szükségünk van egy kis munkaszünetre:
- Ha napi egyszer eljátszunk a felmondás gondolatával.
- Ha rámordulunk a munkatársunkra, pedig ő csak egy tollat kért tőlünk kölcsön.
- Ha az ebédszünetünket egyre hosszabbra és hosszabbra nyújtjuk.
- Ha az emailjeink 50%-át rálegyintve figyelmen kívül hagyjuk.
- Ha éjszaka a munkánkkal álmodunk.
- Ha rossz Istvánnak küldtük az emailt a héten nem másodjára, nem harmadjára, de negyedjére is.
- Ha a visszaköltözés gondolata a szülői házba, egyre kevésbé tűnik elrettentőnek.
- Ha folyamatosan lemondjuk a baráti programokat, kimerültségre hivatkozva.
- Ha a kedvenc ebédünk egy csokiszelet, fél liter kávéval lekísérve.
- Ha véletlenül, ösztönösen felkacagunk, amikor a főnökünk kér tőlünk valamit.
- Ha a fél-, illetve egy liter kávénk után sem tudunk koncentrálni.
- Ha egy bizalmas anyagot véletlenül nem a mostani, hanem az előző főnökünknek küldünk el, annyira nem tudunk odafigyelni.
- Ha otthon minden apróságon összeveszünk a párunkkal, reggel is, majd a munkából hazatérve este is.
- Ha elfeledkeztünk egy nagyon fontos határidőről.
- Ha reggel 9-kor feltesszük a fülhallgatónkat és le sem vesszük este 6 óráig.
- Ha azon elmélkedünk, vajon mi értelme van annak, hogy itt ülünk az asztalunknál.
- Ha már nem járunk el edzeni, mozogni.
- Nehezen, vagy szinte egyáltalán nem tudunk elaludni.
Fontos, hogy nem érdemes odáig eljutni, hogy szinte az összes fent említett pont megvalósuljon! Bőven elég, ha csupán 1-2 jelet felfedezünk magunkon. A mentális egészségünk legalább annyira fontos, mint a fizikai, így arról is gondoskodnunk kell!
Gondolkodás nélkül otthon maradunk, ha lázasak vagyunk, vagy fáj a hasunk. Miért ne tehetnénk meg ugyanezt, ha a kimerültség állapota fenyeget? Hosszú távon mindenkinek az az érdeke, hogy kipihenten, motiváltan és hatékonyan végezzük a munkánkat, márpedig ehhez néha pontosan egy kis pihenésre van szükség!
Készítette: Profession.hu
A Profession.hu Facebook oldala
A Profession.hu Instagram oldala