Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A jelenlétünk az állásinterjún rendkívül sok tényezőtől függ, és bárÁllásinterjú mizériák - ahogy a pszichológus látja - állásinterjú, felkészülés, tudatosság kevesen gondolnak bele, mégis elsősorban önismereti és önbizalmi kérdés, hogyan tudjuk képviselni magunkat ebben a gyakorta stresszes, és nem szeretem helyzetben. Persze a bemutatkozás egyáltalán nem az első kézfogással kezdődik, mi több, nem is ér véget annál a pontnál, hogy elnyerjük az állást, éppen ezért ajánlott tágítanunk a perspektívánkat. „Harci analógiával élve, az első csata, hogy eljussunk az állásinterjúig, a második megmérettetés maga az interjú, és ezután következik a talán legfontosabb, vagyis az első munkanap, az első benyomással, illetve a próbaidő. Bár az utóbbiakról sokan megfeledkeznek, valójában akkor tekinthetjük sikeresnek a folyamatot, ha a próbaidőt a munkáltatóval kölcsönös megelégedettséggel zárjuk, a felkészülést tehát mindennek tükrében érdemes megtennünk” – hoz be egy új szemléletet a témában Limpár Imre, tanácsadó szakpszichológus.

Válaszoljunk a miértünkre, mihamarabb

Simon Sinek meglátása szerint az emberek soha nem azt veszik meg, amit valaki csinál, hanem azt, amiért csinálja – legyen szó termékekről, szolgáltatásokról, vagy egy álláspályázatról. „A személyes hitvallás fontos kapcsolódási pontot jelenthet, bármilyen kontextusban, ez azonban mélylélektan, így jellemzően nem kerül fókuszba a személyes bemutatkozásra készülve, pedig ennek tisztázása az álláskeresés nulladik szintjének tekinthető. Bár elsőre nehezen megfogható, miben is hiszünk, miért is végezzük a dolgunk nap, mint nap, mégis ajánlott elidőznünk rajta! Próbáljuk meg befejezni a következő mondatok valamelyikét: szakemberként hiszek abban, hogy… Vagy: szakmai világlátásom szerint… Írjuk össze a válaszainkat, majd néhány nap múlva térjünk vissza a jegyzeteinkhez, és csiszolgassunk rajta” – javasolja Limpár Imre.

A kikristályosodó értékrendszerünket érdemes elsődleges szűrőként alkalmaznunk már akkor, amikor a nyitott pozíciók között válogatunk. „Milyen hitrendszert képvisel az adott munkaadó? Ebben a közegben működhetünk-e a hitvallásunk szerint? Nemleges válasz esetén az önárulásnak vehetjük elejét, amennyiben pedig látjuk a hasonlóságokat, az valódi hidat képezhet köztünk és a munkaadó között, és a hosszútávú együttműködést is determinálhatja, ha hiteles képviseljük a számunkra fontos érékeket a bemutatkozás során” – vallja a pszichológus.

Állásinterjú mizériák – ahogy a pszichológus látja

Tanuljunk a hibákból

Mielőtt egyből a mélyvízbe ugranánk, fontos áttekintenünk néhány egészen gyakori hibát, amit némi tudatossággal könnyen kivédhetünk. „Amikor megkapjuk a várva várt pozitív választ, miszerint lehetőségünk van a bemutatkozásra és a munkáltató megismerésére, vegyük elő a pályázatra küldött önéletrajzunkat, személyes kommunikációnkat ugyanis a benne szereplő információkra kell felfűznünk. Így ráerősíthetünk annak tartalmára, ami koherens érzést kelt majd velünk kapcsolatban. Az önazonosság hatalmas meggyőző erő, éppen ezért ritkán működik, ha más írja meg helyettünk az CV-t, mivel hiába sikerül ütősre, amennyiben személyes megjelenésünkkel nem ezt képviseljük, hatalmas csalódást okozunk az interjúztatónak” – figyelmeztet interjúalanyunk.

A szakember szerint nem az összhang hiánya az egyetlen probléma, amivel a bemutatkozás során a munkáltatók találkoznak. „Talán a leggyakoribb alaphelyzet, hogy az álláskeresők unják a saját szövegüket. Különösen akkor fordul ez elő, amikor valaki hosszabb ideje próbálja megtalálni a számára megfelelő munkát, és már sokadjára mutatkozik be. Amikor csak túl akarunk esni ezen a kötelező körön, a mondandónk annak ellenére sem lesz érdekes a másik fél számára, hogy először hallja azt, ez pedig nem vezet sehova. Próbáljunk tudatosan jelen lenni a pillanatban, és találjunk olyan önhergelő technikákat, amelyekkel képesek vagyunk magunkat lendületbe hozni – ezt a motivációt a velünk szemben ülő is érezni fogja.

Bár alapszabály, hogy az állásinterjún soha nem szidjuk korábbi munkaadónkat, mégis akad példa ilyesmire. „Kontruktív kritikával persze élhetünk, de mindenképp nagyon óvatosan tegyük azt, annál is inkább, mert a múltba révedő történetek rendkívüli módon árulkodnak a szemléletünkről: ha leragadunk abban, ami néhány hónapja vagy éve történt, az azt mutatja, hogy még nem állunk készen a következő lépésre, és legkevésbé sem a jövőre koncentrálunk. Ezt közvetíti az interjúztató felé az is, ha korábbi munkahelyünkről többes szám első személyben mesélünk: nálunk az úgy volt, mi így csináltuk… Ha ilyen szófordulatokon kapjuk magunkat, érdemes önvizsgálatot tartanunk, vajon tényleg eljött-e az új munka ideje” – tanácsolja Imre. 

Állásinterjú mizériák - ahogy a pszichológus látja - álláskeresés, állásinterjú, felkészülés

Kérdések és válaszok

Hogy hogyan is fogalmazzuk meg válaszainkat az interjú során, vagyis hogy milyen konkrét alapokon nyugszik a kommunikációnk, az nagy mértékben befolyásolja, hogyan is észlelnek minket szakemberként. „Ha egy állásra jogászt keresnek, viszont mi azt mondjuk magunkról, hogy jogászként végeztünk tíz évvel ezelőtt, abban benne van, hogy számunkra ez csupán egy végzettség, de sok minden mást is hajlandóak vagyunk elvégezni. Ezzel szemben amennyiben azt állítjuk magunkról, hogy jogászok vagyunk, az azt az üzenetet hordozza, hogy teljes mértékben azonosulunk a szakmával, ezért ennek megfelelő munkában gondolkodnunk, amibe nem férnek bele például adminisztratív vagy értékesítői teendők” – osztja meg Imre.

Ahhoz, hogy valódi párbeszéd alakulhasson ki az interjúztatóval, nem elég válaszokkal készülnünk! „Partnerként legyünk jelen a beszélgetésben, vagyis mi is tegyük fel a kérdéseinket. Ezt sokan kihagyják, egyszerűen félnek rákérdezni a számukra fontos részletekre, pedig ez a hozzáállás proaktivitásról, és az elköteleződés szándékáról tanúskodik, persze kizárólag akkor, ha nem sablonos kérdések vannak a tarsolyunkban. Mindig azt kérdezzük meg, ami valóban érdekel minket, és ami a szakmai hozzáértésünket is megvillantja – így biztosan kitűnünk a legtöbb jelentkező közül” – vallja a pszichológus.

Persze nem árt a szavakon túlra is néznünk, hiszen a nonverbális jelenlétünk sokkal többet elmond rólunk, mint azt sejtenénk. „A testtartásunk, a gesztusaink, a mimikánk vagy épp a hanghordozásunk teszik teljessé az összképet, ugyanakkor ezt a területet a legnehezebb átírnunk, mivel amolyan vasbeton szerkezetként funkcionál. Néhány ponttal mégis érdemes foglalkoznunk, például azzal, hogy milyen legyen az állásinterjús hangunk. Legyen tudatos a hangképzésünk, beleértve a hangszínt, a hangtónust, és a tempót is. Emellett ha kihúzzuk magunkat, felemeljük a fejünket és többet mosolygunk, máris sokat tettünk azért, hogy szimpatikusabbak legyünk az interjúztató számára” – egészíti a ki a fentieket a szakember.

Fontoljuk meg a pszichológus tanácsait, és tekintsünk a felkészülésére abban a komplexitásban, amit megkíván. A ráfordított időnk és energiánk garantáltan megtérül, sőt az álláskeresés idejét is látványosan lerövidíthetjük ilyen módon. Még keressük a számunkra testhezálló munkát? Tisztázzuk személyes prioritásainkat, majd szemezgessünk a több ezer lehetőség között. Legyünk naprakészek, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is.  

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: álláskeresés, állásinterjú, felkészülés, tudatosság, kommunikáció