Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A három megye területén regisztrálják a magyar határforgalom 60 százalékát, ezeken keresztül érkezik az áruk és a szolgáltatások meghatározó része az országba.
A leghosszabb szakaszon Ausztriával érintkezik, de ezen kívül Szlovákiával és Szlovéniával határos és Horvátországgal is van egy közös határ szakasz.
A 90-és évek második felétől jelentős külföldi működő tőke beáramlás következtében a régióban létrejött az ország egyik legiparosodottabb területe, ami körülbelül 2002-ig töretlen maradt, és szinte egyértelmű sikertörténetként értel?meződött.

Iparosodás terén Vas megye és Győr-Moson-Sopron megye a nyertes, mely nem csak a régió, hanem az ország egyik "leginkább iparosodott" térsége. Meghatározó a gépipar, de jelentős vállalatokkal és számottevő gazdasági erővel képviselteti magát a textil- és boripar, az élelmiszeripar, a vegyipar és faipar is. A régióban megtelepülő nagy külföldi cégek mintegy 50 000 új munkahelyet teremtettek, és ezáltal a régióban foglalkoztatottak közel 20 %-át adják. A betelepült cégeknek köszönhetően az utóbbi években konszolidálódott a helyi munkaerőpiac, és jelentősen csökkent a munkanélküliség.

A megyei átlagkeresetek 10-15 százalékkal alacsonyabbak a budapesti béreknél. Többek között ezért is nehéz a munkavállalókat visszacsábítani Budapestről. Általában csak azok térnek vissza, akik vagy alulmaradtak a fővárosi munkaerőpiacon zajló versengésben, esetleg erős érzelmi szálakkal kötődnek a térséghez illetve életstílusukból adódóan kevésbé hívei a nagyvárosi nyüzsgésnek.

Az egy főre jutó GDP nagysága a régiót Közép-magyarország után második, míg a megyék közt Győr-Moson-Sopront (Budapest után) a második, Vast a negyedik, Zalát pedig a hatodik helyre sorolja.

Kevés város - megfelelő úthálózat

A régió egészére a kisvárosias, aprófalvas településszerkezet a jellemző, ami az egész közigazgatásra, valamint a szociális ellátórendszer kialakulására is rányomja bélyegét.

A régió négy országgal határos elhelyezkedéséből adódóan a nemzetközi közlekedés szempontjából kiemelt terület. Az úthálózat egyötöde főútvonal. Autópálya 72 km hosszban vezet át a térségen (M1-es), mely kelet-nyugati irányban fűzi fel a régiót a meghatározó Bécs-Budapest tengelyre. Az észak-déli irányú közlekedési kapcsolatok hiányosak. Bár az ország helyi és helyközi tömegközlekedési hálózata nemzetközi összehasonlításban kielégítőnek mondható, egyes - főként periférikus helyzetű - térségek ellátottsága nem megfelelő. A három megyei Közútkezelő adatai alapján a régióban összesen 105 zsáktelepülés található, ebből a legtöbb (63) Zala megyében van.

Átlagos iskolázottság

Az alapvető iskolalátogatási mutatók szerint - ami a nappali tagozaton oktatásban részesülők arányát illeti - a régió nem különbözik jelentősen az országos átlagoktól, bár a megyénkénti szóródás említést érdemel. 3,7-szerese Győr-Moson-Sopron megyében a felsőfokú tanulmányokat végző diákok száma a Vas megyében tanulókhoz képest.

Kistérségi különbségeket vizsgálva szembeötlő a tény, hogy az általános iskola első évfolyamát sem elvégző (analfabéta) 10-X korú népesség aránya kiugróan magas a körmendi (1,1%), őriszentpéteri (1,2%), keszthely-hévizi (1,6%) és letenyei (1,4%) kistérségekben.

Kiemelkedő foglalkoztatottság

A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartása szerint a régión belül legnagyobb az aktivitás Vas megyében (aktív a keresők népességen belül: 42,8%), a legkisebb Zalában (39,5%). Győr-Moson-Sopron megye kistérségi adatai szerint megyén belül legnagyobb aktivitás a győri (43,6%) kistérségben van, a legkisebb a Téti-ben (37,2%).

A foglalkoztatottak nemek és életkor szerinti megoszlásának adatai azt mutatják, hogy a 30-39 év közötti foglalkoztatottak aránya a legmagasabb (78,1). A nők aránya a 40-59 éves korú foglalkoztatottak között a legmagasabb: 47, 3 %. Ha az életkor szerinti megoszlását nézzük, az egyik legszembetűnőbb adat a 60 év felettiek foglalkoztatása már az 1%-ot sem éri el a pannonhalmai, téti, vasvári és letenyei kistérségekben, ellentétben mondjuk a győri kistérséggel (3%), vagy a szombathelyivel 3,2%.

Kereseti átlagok tekintetében a régió harmadik helyen áll, a megyéket tekintve Győr-Moson-Sopron megye a negyedik, Vas megye a kilencedik, Zala megye a tizenhatodik helyet foglalja el. A nők átlagkeresete átlagosan 13-20 ezer forinttal kevesebb, mint a férfiaké.

A régióban az együttes munkanélküliségi ráta soha nem érte el a kritikus 10%-os szintet. A régión belül minden évben Zala megyében volt a legmagasabb a munkanélküliség. A legalacsonyabb a ráta a soproni kirendeltségben, 3,1%, ezzel szemben megközelíti a 10%-ot a letenyei kistérségben. A különbség tehát több mint háromszoros. Zala és Vas megyében az aprófalvas településszerkezet hátrányát a munkanélküli helyzet is jól prezentálja. Zala megye minden részéről, Vas megyében kiemelkedően az Őrség területéről beszélhetünk 10% feletti munkanélküli rátáról.

Jövőre nézve probléma lehet, hogy a gazdasági fejlettséghez viszonyítva alacsony a kisvállalkozásokban foglalkoztatottak száma, néhány nagy multi uralja a munkaerőpiacot, ezek kivonulása nagy veszélyeket rejthet.

Turisztikailag kedvezőbb helyzetben

Mindhárom megye előnyös adottságokkal rendelkezik turisztikai szempontból. Ezen belül is a legfontosabb és legdinamikusabban fejlődő terület - az egyéb adottságokban elmaradó - Zala megye. Ide tartozik Keszthely és a Balaton 30 kilométeres partszakasza, valamint a Hévízi-tó. A megye fő turisztikai vonzerejét ezenkívül az érintetlen természet, a gyógyfürdők, a romantikus göcseji táj, az élő népművészet és a hagyományos falusi vendéglátás jelentik. A nagy kiterjedésű erdők kiváló túrázási lehetőséget biztosítanak.

A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Keszthelyi Kirendeltségéhez huszonhét település tartozik. Idei nyilvántartásuk szerint augusztus volt a legkiemelkedőbb hónap munkaerő-piaci szempontból. Természetesen a nyári helyzet javulásában az idegenforgalom a legmeghatározóbb. Emiatt a foglalkoztatásban a szezonalitás a jellemző. Viszont elmondható, hogy tavasztól őszig tartó időszakban, aki akar, tud dolgozni, bár azt is hozzá kell tenni, hogy nem feltétlenül végzettségének, iskolázottságának megfelelő munkakörben.

Szerző: Nagy Mónika
Az előzetesben lévő cikk forrása: profimedia.hu

Kapcsolódó cikkek:

Közép-magyarország a legek régiója

Népességi mutatókban az élen, de foglalkoztatottságban a sor végén az észak-alföldi régió

Fókuszban a tőke import a dél-alföldi régióban

A balatoni települések előnyben a dél-dunántúli régióban

Magas foglalkoztatottsági ráta a közép-dunántúli régióban