A munka új fogalma, avagy visszatérés egy baleset után

Amikor egy súlyos balesetről hallunk a hírekben, általában elborzadunk, majd a következő gondolatunk, hogy velünk ilyesmi nem történhet. Szerencsére a legtöbbünk tényleg nem él át ilyen traumát élete során, azonban a Központi Statisztikai Hivatal számai mégis egyértelműen felhívják a figyelmet a téma fontosságára. 2018-ban a közúti közlekedési balesetek száma elérte a 16.951-et, amely 567 halálos kimenetelű volt, és 4896 esetben pedig súlyos sérüléssel járt. Ami a munkabaleseteket illeti, tavaly 23.738 esetet regisztráltak. Az otthoni balesetekről 2017-es a legfrissebb számadat, amely szerint 1788-an haltak meg a biztonságosnak hitt négy fal között, tűzbalesetből pedig 25.725 történt 2017-ben, és 32.534 2018-ban. „A számok hatalmasak, ráadásul hozzájuk adódnak a családtagok és az érintettek távolabbi ismerősei is, akikre szintén súlyos mentális és lelki terhet ró egy baleset, illetve annak következményei, sőt nem ritka a szemtanúk traumatizálódása sem – vagyis nem kérdés, hogy erről a témáról beszélnünk kell” – szögezi le Miskei Anikó, a TraumaAmbulancia Egyesület pszichológusa.

Láthatatlan következmények

Ha balesetekről van szó, legritkábban a következményekről esik szó, pedig aki átesik egy traumán, igen komplex helyzetben találja magát. „Fontos kihangsúlyozni, hogy a maradandó sérülés nemcsak testi egészségkárosodást, hanem olyan mentális nehézségeket is jelenthet, amelyek miatt az érintett már képtelen úgy élni, és úgy ellátni a munkáját, ahogy korábban. Míg talán a társadalom elfogadóbb, ha egy balesetnek fizikai kivetülése van, mint a bénulás vagy egy végtag elvesztése, a legtöbben, sokszor maga a baleset elszenvedője sem tud mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy a tükörbe nézve ugyanazt az embert látja, valami azonban már nem működik ugyanúgy, mint a tragédia előtt” – osztja meg Miskei Anikó.

Figyelemzavar, emlékbetörések, düh, ingerlékenység, alvászavar, sírógörcsök – csak néhány a lehetséges tünetek közül, amelyek a poszttraumás stressz (PTSD) megnyilvánulásai. „Mivel a kórházakban jellemzően nincs kapacitás a tájékoztatásra, sőt néhány osztályon még pszichológus sincs, így az érintettek általában nincsenek tisztában a baleset pszichés következményeivel, így ők is csak akkor szembesülnek ezekkel, amikor munkába állnak – többnyire jóval hamarabb, mint arra ténylegesen fel lennének készülve. Ez a tény általában tovább rontja a helyzetet, ugyanis a munkahely fizikai, lelki, szellemi megterhelése lelassítja, vagy egyenesen megakadályozza a regenerálódást, és a teljes felépülést” – hívja fel a figyelmet a szakember.

A rögös visszaút

Anikó mondataival egyértelműen összecsengenek azon érintettek szavai, akik névtelenül megosztották munkába való visszatérésük történetét. „A baleset után négy hónappal kezdtem újra dolgozni, új munkahelyen, fél munkaidőben, ami ekkor nagyon jól jött, mert bár jó volt újra munkába állni, hamar el is fáradtam. A legnagyobb nehézséget a baleset utáni disszociáció okozta, nagyon lassan múlt el, így nehéz volt valóban jelen lenni munka közben. Ez megnehezítette, hogy rendesen végezzem a munkámat, pedig egyszerű a munka: takarítás. Az segített, ha valaki kedvesen megszólított és beszélgettünk néhány szót. A munkahelyemen nem tudják, hogy PTSD-m van, ahogy azt sem, hogy ez milyen mértékben hat ki a mindennapjaimra. Kaptam ugyan egy komolyabb munkaajánlatot a cégtől, de nem merem elfogadni, pont a PTSD miatt. Nem bízom még magamban, hogy képes lennék ezt ellátni” – számol be egy hölgy, akit bár támogató munkahelyi légkör vesz körül, nincs könnyű helyzetben.

Vannak, akik számára maga a munkahely nehezíti meg a visszaintegrálódást, azonban a pszichológus szerint a balesetet elszenvedettek számára gyakran nincs is más lehetőség, mint a visszatérés, vagy azért, mert a táppénz nem jelent elegendő bevételt, vagy pedig azért, mert miután az lejár, egyszerűen nincs más alternatíva a munkanélküliségen kívül. Pontosan emiatt kellett munkába állnia annak a tanárnőnek is, aki súlyos autóbalesete, majd újjászületése után került vissza szó szerint ugyanabba a mókuskerékbe – kialakult látásfogyatékossága ellenére.

„A munka során jelentkező terhelés rengeteget rontott az állapotomon, visszavetett a gyógyulásban. A táppénz lejárta miatt kényszerből mentem vissza egy év után a nappali nyolcórás főállásomba. Amikor elkezdtem dolgozni, a vezetőim és kollégáim többsége úgy kezelt, mintha mi sem történt volna, pedig nem vagyok ugyanaz, mint a baleset előtt, de ezt nem igazán tudom a munkában érvényre juttatni. Leszázalékoláshoz kevés a maradandó sérülés mértéke, de a korábbi munkateljesítményhez és terhelhetőséghez viszont sok, mégis ebben a csökkent üzemmódban kell ugyanott, ugyanúgy helytállnom és teljesítenem. A baleset következményei miatt nehezen tudom megoldani a munkába jutást, közlekedést, gyermekem oviba hordását, ezért kértem, hogy később kezdhessek (ne legyenek első óráim), amit ötven százalékban sikerült csak megoldani, ahogy a kötelező vizsgálatokra, kezelésekre is csak nehezen, vagy egyáltalán nem engedtek el.”

Lépésről lépésre

A szakember véleménye szerint a munkába való visszatérés okozta megterhelés csökkentése érdekében az érintetteknek fontos ismernie a mentális felépülés lépcsőfokait. „Bár minden eset egyedi, és nagy különbségek mutatkoznak aszerint, hogy a baleset után csupán néhány nappal, héttel, vagy akár hónapokkal később jelentkeznek a PTSD tünetei, az azonban közös valamennyi esetben, hogy a figyelemzavar, az emlékbetörések, vagy a dühkitörések egyaránt kontrollvesztett állapotot teremtenek, ami nagyfokú bizonytalanság-érzettel és tehetetlenséggel is párosulhat. Idő, és türelem kell azoknak a hatásoknak a felismeréséhez, amelyek például az emlékbetörést vagy egy sírógörcsöt kiváltanak, utána lehet elkezdeni ezek kezelésén dolgozni.”

És hogy melyek a regenerálódás mentális szintjei? „Az első szint a stabilizálás, ami a biztonságérzet visszaszerzését jelenti, vagyis hogy az érintett újra biztonságban érezze magát a saját testében. Ez néhány naptól akár hónapokig is eltarthat. Ezután következik a visszaemlékezés és az elkerülhetetlen gyász, majd pedig az integráció. Ebben a szakaszban már beépült az érintett élettörténetébe a baleset, vagyis már nem ez határozza meg az életét és nem ez szervezi a mindennapjait. Ekkor már képes a balesetet elszenvedett új célokat találni, vagyis elkezdi újraépíteni önmagát” – avat be interjúalanyunk.

Igazi példaképek születnek

Sajnos hazánkban még nem csak a kórházak, és a háziorvosok többsége sincs felkészülve a PTSD kezelésére, de jelenleg még kevés az erre a témára specializálódott szakember is. De természetesen akadnak, és a közösség erejét éppúgy segítségül hívják, mint azokat a történeteket, amelyek akár az egészségesek számára is motivációul szolgálhatnak.

„A TraumaAbmulanciával az elsődleges célunk a tájékoztatás. Blogunkon személyes történetekkel igyekszünk támaszt nyújtani minden érintettnek, és nem titkolt célunk a szemléletformálás, valamint a társadalmi összefogás ösztönzése a témában. Minden hónap utolsó keddjén beszélgetésre invitáljuk az érintetteket: olyan előadók mesélnek nekünk, aki nemcsak hogy képesek voltak újrakalibrálni az életüket egy súlyos baleset után, de gyakran még értékesebb életet is élnek a bevallásuk szerint, mint a balesetük előtt. Ilyen például Holló András, aki kerekesszékes tánctanár, és aki bizonyítja, hogy egy belső szenvedélyből építkező karriert nem törhet ketté egy baleset. Járt nálunk a sokak által ismert Lukoviczki Réka is, aki a balesete után tette mérlegre, mi is az igazán fontos számára, így megszakította a szülői elvárások okán kezdett mérnöki tanulmányait, és ma már sport-rekreáció területen tanul, valamint a paralimpiára készül” – zárja a témát pozitív fordulatokkal Anikó, akitől azt is megtudjuk, hogy az egyesület ősztől már trauma-feldolgozó worshopokat is indít, saját módszerével, a Gyógyító írással.

Amennyiben érintettek vagyunk a témában, bátran kérjünk segítséget! Ha bármi okból újra kell terveznünk karrierünket, itt gyűjtehetünk hasznos információkat a pályaváltásról, itt pedig a legfrissebb álláshirdetéseket találjuk - keressünk személyes prioritásaink szerint.

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: baleset, következmény, visszatérés, munka, újratervezés