OK

A kevesebb munka tényleg boldoggá tesz?

Forrás: BBC/Profession.hu

A fenti kérdésre talán sokan azonnal vágnák rá a választ, de vajon valóbban boldogabbak lehetünk csupán attól, ha kevesebbet dolgozunk?

Életünk során bármikor előfordulhat, hogy munka nélkül maradunk, vagy kevesebbet tudunk dolgozni, mint szeretnénk. Gondoljunk csak a nyugdíjazásra, amikor magunk mögött hagyjuk a teljes aktivitással töltött éveket, és – jó esetben – igyekszünk másfajta tartalommal megtölteni a korábban munkáról szóló napokat. Ilyenkor születik meg bennünk az igazi válasz az indító felvetésre, és gyakran ekkor foszlanak szerte azok az idealisztikus gondolatok is, miszerint mennyi mindent tudnánk csinálni, ha kevesebb munkánk lenne. Persze a munkánkkal megszerzett bevételünk nagysága is nagymértékben befolyásolja gondolkodásunkat azzal kapcsolatban, hogy a legszívesebben mit kezdenénk a szabadidőnkkel: akinek a mindennapi megélhetés is nehézséget okoz, valószínűleg inkább jól fizető állásról, vagy másodállásról álmodozik, tengerparti nyaralás helyett. A képlet tehát sokkal bonyolultabb, mint amilyennek elsőre tűnik.

Amire vágyunk

Kutatások és kísérletek bizonyítják, hogy az emberek nagy része, ha megkérdezik tőlük, mitől lennének boldogabbak, nagy arányban adják azt a választ, hogy kevesebb időt szeretnének a munkahelyükön tölteni és több, minőségi időt áldozni a családjukra és kedvteléseikre.

Pályamódosítás

A jó hír, hogy a technológiai fejlődésnek köszönhetően valószínűleg nem kell már sokat várnunk arra, hogy a heti munkaidő jelentősen csökkenjen: ahogy pár évtizede hatról öt naposra rövidült a munkahét, talán a közeljövőben eljön az is, amikor már csak négy napot kell dolgoznunk egy héten, ahogy ezzel az új modellel tőlünk nyugatabbra már néhány cég kísérletezik is.

A rövidebb munkahét tapasztalatai

Azoknak a kísérleteknek az eredményei, amelyek arra irányultak, hogy rövidebb munkahetet tettek lehetővé a dolgozóknak, így hosszabb lett a hétvégéjük, azt mutatják, hogy a munkavállalók a szabadidejükből többet áldoztak különféle közösségi érdekeket, vagy mások boldogulását elősegítő tevékenységekre. A rövidebb munkaidőnek, ám változatlanul hagyott bérnek köszönhetően, a dolgozók termelékenyebben és hatékonyabban végezték munkájukat, kevesebb időt töltöttek például közösségi oldalak böngészésével és videók nézésével a munkaidejükben. Egy brit PR-cég fiatal alkalmazottja például önkéntességgel kezdett foglalkozni megnövekedett szabadidejében.

Egyéni próbálkozásokra is akad példa: Alexandra Hartnall, londoni marketing és kommunikációs tanácsadó úgy döntött, hogy szabadúszóként heti maximum négy napot dolgozik, a felszabadult idejében pedig a Galapagos Conservation Trust Alapítvány környezetvédelmi munkáját segíti szakmai tudásával. Azt azonban ő is elismeri, hogy az önkéntes munka alapja kizárólag akkor adott, ha egyébként pénzügyi biztonságban érezhetjük magunkat.

A kevesebb munka tényleg boldoggá tesz? - munkaidő, szabadidő, egyensúly

Az idő hasznos eltöltése a lényeg

Philipp Reick munkatörténész is arra figyelmeztet, hogy a négy napos munkahét csak az olyan jól teljesítő és anyagilag is elismert szakemberek számára lehet megfelelő opció, mint Hartnall. Az alacsonyabb jövedelmű emberek viszont több munkát vállalnának, ha ez a megoldás általánossá válna. Reick szerint tévúton járunk, ha a munkából felszabadult időt, kizárólag a saját kedvteléseinkre akarjuk fordítani, a felszabadult időt ugyanis szánhatnánk társadalmi felelősségvállalásra is, például önkénteskedhetnének egy szívüknek kedves ügyért.

A rövidebb munkahét, a több szabadidő és az értékes elfoglaltságok térnyeréséhez elengedhetetlen, mi több, sürgető lenne egy lényeges szemléletváltás, amire a már említett Alexandra Hartnall mutatott rá. Meglátása szerint a saját személyes identitásunkat leginkább a munkánk határozza meg. Gondoljunk csak arra, ha valaki megkérdezi tőlünk, mivel foglalkozunk, nagy eséllyel azt fogjuk elmesélni a kérdezőnek, hogy mit dolgozunk. Éppen ezt a reakciót kellene átírnunk, és meg kellene tanulnunk nyitottabban gondolkodni magunkról, vagyis hasonló kérdésekre bátran válaszolhatnánk a munkánktól függetlenül, és definiálhatnánk magunkat anyaként, lelkes kertészként, nyelvtanulóként, vagy környezetvédőként. Boldogabbak ugyanis akkor lehetünk, ha nem kizárólag a munkavégzés jelenti az életünk értelmét.

Gondoljuk át a fentieket, és válasszunk olyan munkát, amely nem csupán a megélhetésünket jelenti, de teret engedhet számunkra az egyéb elfoglaltságainknak is. Tegyük mérlegre, mi az igazán fontos nekünk, és válogassunk eszerint a legfrissebb állások között, de szemezgethetünk a részmunkaidős állások vagy a távmunka lehetőségek között is. Legyünk naprakészek, kérjünk hírleveletés Facebook értesítést, hogy ne maradjunk le egyetlen nekünk való munkáról sem.

 

Készítette: Profession.hu

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, munkaidő, szabadidő, egyensúly, boldogság

Az állás mentéséhez adja meg e-mail címét vagy jelentkezzen be profession.hu profiljába!