A balatoni települések előnyben a dél-dunántúli régióban

Városhiányos megyék-kedvezőtlen település méretek-elszigetelődés

A 90-es években lezajlódott intenzív városodási folyamat ellenére a régió egyes térségei (Tolna megye középső része, a Zselicség vagy a somogyi dombvidék) jelenleg is városhiányosak.

Az aprófalvas jelleget az átlagos népességszám is tükrözi. Az egy településre jutó lakosságszám 9 körzetben (pécsváradi, sásdi, sellyei, siklósi, szentlőrinci, szigetvári, balatonföldvári, marcali és tabi) még a városokkal együtt sem éri el az 1000 főt.

A kedvezőtlen településnagyságból adódó hátrányokat tovább súlyosbítja a települések viszonylagos területi elzártsága is. A régió kistérségei erőteljesen polarizálódtak, a korábbi területi egyenlőtlenségek tovább nőttek. Ebben jelentős szerepet játszott a térség, a közlekedési hálózat fejletlensége, a régió külső és belső megközelíthetőségének nehézségei, a kedvezőtlen összetételű gazdaságstruktúra, a mezőgazdaság meghatározó jelenléte. A települések közel egyharmada zsáktelepülés, melyekből a legtöbb Baranyában, majd Somogyban, végül pedig Tolnában található.

Ugyancsak kedvezőtlen gazdasági környezetet teremt a szétszabdalt, aprófalvas településszerkezet. A települési hátrányokat tovább súlyosbítja a helyben elérhető intézmények, szolgáltatások hiánya, melyet a többségében funkcionálisan gyenge kisvároshálózat sem képes kompenzálni. Ezzel szemben a megyeszékhelyek erős népesség koncentrációja és gazdasági, intézményi dominanciája jellemző.

A népesség korösszetétele az országoshoz hasonlóan igen kedvezőtlen. Ebben az alacsony születésszám mellett a régió egyes térségeinek az átlagosnál rosszabb halálozási mutatói felelősek, valamint az elvándorlás is szerepet játszik. A Dél-Dunántúl a közlekedési infrastruktúrát tekintve az egyik legrosszabb helyzetű régió. Mind a régiónak, mind egyes részeinek a közúti elérhetősége komoly fejlesztést igényel. A kedvezőtlen közlekedési adottságok nagymértékben behatárolják a munkaerő-piaci fejlődés lehetőségeit.

Csökken az alacsony képzettségűek aránya

Az alapfokú oktatási intézmények területi elhelyezkedése megfelelőnek mondható, míg a középiskolák vonatkozásában kedvezőtlenebb a régió ellátottsága. Vannak kistérségek (Balatonföldvár, Lengyeltóti), melyek egyetlen érettségit adó középiskolával sem rendelkeznek. Mind az alap, mind pedig a középfokú intézmények esetében megfigyelhető a megyeszékhelyekre, illetve azok környékére való koncentrálódás. Ez alól kivételt képez a szakképző intézetek területi elhelyezkedése. A felsőoktatási intézmények működtetésénél a megyeszékhelyeket is magukba foglaló körzetek dominanciája szembetűnő.

Mind országosan, mind pedig regionálisan folyamatosan növekszik a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, és egyre kevesebben vannak azok, akik az általános iskola elvégzéséig sem jutnak el. A kedvező változások ellenére a régió elmarad az országos átlagtól a középiskolai érettségivel és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők tekintetében is. A régiót alkotó megyék közül a legkedvezőbb képzettségi mutatókkal Baranya rendelkezik, melyet Somogy, majd Tolna követ a sorban.

A foglalkoztatottak aránya az országos érték alatt

A munkanélküliek jelentős hányada - csakúgy, mint országosan - az alacsonyan képzettek köréből került ki. A regisztrált állástalanok 47%-ának legfeljebb általános iskolai végzettsége van.

Az eltartott népesség aránya közel azonos, a munkanélküliek aránya éppen megegyezik, míg a foglalkoztatottak aránya elmarad az országos referencia értéktől.

A régió valamennyi kistérségében a férfiak foglalkoztatottsági részesedése minden korcsoportban meghaladja a nőkét, az országos trendnek megfelelően. Kivételt képez a komlói és a bonyhádi térség, ahol főként a bányabezárásoknak köszönhetően, a 40-59 évesek körében a nők foglalkoztatottsági hányada felülmúlja a férfiakét.

2008. augusztus 20-án a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásában 55 734 álláskereső szerepelt, amely az előző havinál 1,7%-kal (907 fővel) volt magasabb.

A régióban a nyilvántartottak száma az előző év azonos időszakához képest 2,9%-kal (1 551 fővel) nőtt, míg az ország egészét tekintve 1,9%-os volt az emelkedés.

A legalább egy éve, megszakítás nélkül a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma augusztusban 0,4%-kal 19 710 főre emelkedett. Az előző év azonos időszakához képest létszámuk 10,5%-kal lett több, így arányuk egy év alatt 32,9%-ról 35,4%-ra nőtt. A tartósan állást keresők körében a több mint két éve folyamatosan regisztráltak száma tízezer fölé emelkedett, ami 27,5 %-kal volt több a 2007. augusztusinál.

Augusztus hóban Baranya megyében 620 új állásajánlatot regisztráltak, a júliusinál 33 %-kal kevesebbet. Somogyban összesen 672, Tolna megyében 575 új munkalehetőséget jelentettek be a tárgyidőszakban, amely az előző havinál, 4, illetve 8 %-kal több.

A 90-es évek fordulóján lezajlott rendszerváltozást a szegénység alakulásának területi, így regionális különbségének növekedései is kísérte. A Dél-Dunántúlon élő 18-74 éves népesség körében - Észak-Alföld és Észak-Magyarország után - a leggyakoribb a szegénység előfordulása.

Balatoni települések előnyben - kistérségi mutatókat vizsgálva kiemelkednek a régióból

A régión belül fejlődést, jelentősen jobb mutatókat generálnak a térséghez tartozó Somogy megyei balatoni települések, mint például Siófok, Balatonlelle, Fonyód. Itt a Balaton újra felvirágzó népszerűségének köszönhetően a szezonális munka terén folyamatos növekedés tapasztalható és várható.

A közvetlenül Balaton parton lévő települések helyzete a téli időszakban is kedvezőbb, munkanélküliségi rátájukat tekintve 6%-ot alig éri el, míg a belső somogyi településeknél nem ritka az ennek négy-ötszöröse.

Az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma a Balaton parti településeken 7,5%-kal magasabb az egész Somogy megyeinél, míg a vendéglátó helyek száma közel két és félszerese a megyeinek.

Nemcsak turizmussal kapcsolatos beruházások, hanem az infrastrukturális fejlődésnek /M7 autópálya/ köszönhetően ipari jellegű fejlesztések is kezdetüket vették a térségben.

Szerző: Hajós Dániel

Az előzetesben található fotó forrása: profimedia.hu

Kapcsolódó cikkek:

Közép-magyarország a legek régiója

Népességi mutatókban az élen, de foglalkoztatottságban a sor végén az észak-alföldi régió

Fókuszban a tőke import a dél-alföldi régióban

Magas foglalkoztatottsági ráta a közép-dunántúli régióban

A nyugat-dunántúli régió előnyben a határ miatt